Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Akinek több gyermeke van, és...

Akinek több gyermeke van, és az egyikkel történne olyan baleset, amiben majdnem életét veszti, akkor ezután egy kicsit kivételezne a gyerekkel az anyuka szerintetek?

Figyelt kérdés
Ismertek ilyet?
2015. jún. 3. 22:39
 1/9 anonim ***** válasza:
100%

szerintem nem

tesóm születése után nagyon sokáig volt krízisben, hogy köztünk marad e, de mindkettőkkel teljesen egyformán bántak, egyformán szerettek.


olyanról viszont hallottam már, hogy anyuka egyik gyerek után kap gyt-t, másik után nem, és ő a másik gyereket totál semibe nézte.

2015. jún. 3. 22:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:
87%
Ez ember függő, de szerintem a legtöbb esetben valamilyen mértékben meg lenne a nagyobb tolerancia/kivételezés a majdnem elvesztett gyerek felé. Ami persze nem jó, mert a saját félelmeit, fel nem dolgozott emlékeket vetíti ki ilyenkor a szülő, de nem gondolom, hogy tudatos lenne és azt sem gondolom feltétlenül, hogy ha csak kis mértékben van jelen, hogy romboló hatású lenne. Persze jobb ha nincs, de mindannyian sérülünk ilyen-olyan külső hatások miatt, valahol érthető.
2015. jún. 3. 22:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk volt ilyen, nem baleset, hanem betegség. Bátyám emiatt mindig kímélve volt, és el volt neki nézve minden. E mögött más történetek is állnak anyám részéről, de mindig erre hivatkozik. Hárman vagyunk testvérek, és sosem voltunk irigyek egymásra, de nehéz volt megélni, hogy én meg sosem vagyok elég jó, és ezerszer nagyobb volt az elvárás az irányomba. Bátyámnak se tett jót ez az egész, mert baromi lassan talált magára és kezdett normális életet élni.
2015. jún. 3. 23:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 anonim ***** válasza:
100%
Nálunk születési rendellenesség volt. Tesómnál. Igen, megérződött. Nem csak abban, hogy rá jobban vigyáztak, de abban is, hogy engem korlátoztak, mert ha ő nem tehet valamit, akkor én se tegyem, hogy ne érezze magát rosszul. Így gyakorlatilag a négy fal között töltöttem a tinédzserkorom, mert ő nem tudott pasizni. Az első barátom kiutálta a lakásból, borzasztó időszak volt. Persze a szüleim a mai napig nagyon büszkék arra, hogy ilyen jól intézték a dolgokat, és hogy teljesen egyformán lettünk nevelve. Lófaszt.
2015. jún. 4. 07:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/9 anonim ***** válasza:
100%
Az én esetemben nem.A középső gyerekünket érte baleset-18 hónapos volt,lefejelte az asztalt,az ütéstől elájult,az eséstől agyzúzódása lett-rohammentő,kórház,ott úgy volt,hoyg a sérüléstől epilepsziás rohamai lettek(aztán szerencsére kiderült,hogy nem),szóval komoly volt.Ennek ellenére semmiben nem bánunk Vele másként,holott ezen kívül is van 1-2 probléma(ami lehet,hogy az ütésből maradt vissza),de az fejlesztésekkel orvosolható.
2015. jún. 4. 08:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 anonim ***** válasza:

Én nem tartom valószínűnek, hogy csak ezen múlna, ha egy szülő kivételezik az egyik gyerekével, de ilyen élmény is közrejátszhat. Nálunk a nővérem volt mindig is a kedvenc, hiszen ő az elsőszülött, neki is volt baleste (majdnem megfulladt, letört a foga a lépcsőn meg a szokásos gyerekbalesetek, semmi súlyos), de emellett sokkal simulékonyabb személyiség, mindig tesz is arról, hogy ő szeretve legyen. Én már 2 szüléskor elvesztett kisbaba után sikerültem(ez elég nagy trauma volt anyámnak), mégis a hiánypótlásra és a nővérem kérésére lettem bevállalva. Ezek miatt hangoztatják, hogy a széltől is óvtak. Hát én ezt nem éreztem soha.

Szerintem a szülők se érzik mindig jól, hogy mi hogy jön le a másik oldalon. Esetleg észre se veszik, hogy kivételeznek az egyikkel, viszont a gyerekek nem hülyék, egyből megérzik az ilyesmit. Ahol viszont már a szülő is tudja, hogy kivételezik az egyikkel az azért kicsit gáz. Vagyis én szülőként biztos tenni fogok ellene, vagyis inkább azért, hogy ne fajuljon idáig a dolog, ugyanis a hátrányosabb gyereknek trauma, hogy az anyja valamiért kevésbé szereti.

2015. jún. 4. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/9 anonim ***** válasza:
100%
Nem hiszem, hogy emiatt innentől kezdve kivételeznék. De a jelenleginél is jobban félteném mindet.
2015. jún. 4. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
100%
A sógornőm sérülést szenvedett a szülésnél, ő is mindig ki volt kímélve, egész életében, nemcsak babaként, kisgyerekként, hanem egész életében. Semmit nem kértek rajta számon, semmilyen felelőssége nem volt, nem kellett semmit sem csinálnia és a tanulást sem kérték rajta számon, mert hát ő a kicsi, a beteg. Ma, felnőttként is így van ez, a 30 éves nő még mindig a kicsi, akit nem szabad bántani és aki gyakorlatilag életképtelen lett emiatt.
2015. jún. 4. 13:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 A kérdező kommentje:

Köszönöm, hogy megosztottátok a történteiteket, gondolataitokat, mindenkinek ment a zöld pacsi.


Valahol- 3gyerekes anyukaként - megértem azt, hogy ha valamelyik gyerekem halál közelében lenne, de úgymond visszakapnám, mert mégis felépülne egy balesetből, akkor talán egy kicsit jobban óvnám őt, de ezt tényleg úgy kellene tenni, hogy a többi gyerek ne érezze ennek hátrányát. VAlóban nehéz ez, ahogy írtátok egy balesetnél mindenki sérül valamilyen módon (lelkileg), nemcsak a konkrét sérült. Valahol érthető- csak sajnos nem mindig tesznek ezzel jót a szülők, ha valóban életképtelen lesz a gyerekük a túlaggódástól és kikiméléstől.

2015. jún. 4. 16:15

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!