Régebben tényleg "nem volt divat" a szülőknek tudni a gyerek születési adatait, csecsemő-és kisgyerekkori fejlődésének állomásait?
25 éves vagyok, egyetlen gyerek. Ki kellett töltenem egy kérdőívet, amelyben ehhez hasonló kérdések vannak: Milyen súllyal, mekkora fejkörfogattal stb. születtem, a kiírt időponthoz képest mikor; mennyi idősen mondtam ki az első szavakat, mik voltak azok; XY dolgot csináltam-e, ha igen, hány évesen; stb.
A nagy részére anyukám nem tud válaszolni. Nem tudja, hány órakor születtem, hány hétre, az első szóra én pontosan emlékszem, ő nem; nem tudja, mikor kezdtem járni, mit játszottam, milyen gyerekbetegségeim voltak; milyen oltásokat kaptam. Anyukám azt mondta, hogy ezen ne csodálkozzak, ő nem érti, hogy miből feltételezik, hogy egy anyuka erre emlékszik, mivel 20-25 évvel ezelőtt "nem volt divat" ezzel foglalkozni, ezt megjegyezni, hogy hány órakor született a gyerek. Néhány dologról homályos emlékek alapján tud információt adni, pl. a beszéd: "hát az biztos, hogy két évesen már verset szavaltál de ki emlékszik már arra amikor megszólaltál". Vagy a járás: "Nem értem, miért kéne ezt észben tartani. Egyszer kint álltam a konyhában és egyszer csak kijöttél. Hogy mikor? Mit tudom én!" A "mit tudom én" válasz volt a leggyakoribb, amikor felolvastam a kérdőívet. Körülbelüli adatokat sem tudott megadni, ellenben felháborodott, hogy miért kérdeznek ilyen hülyeségeket, hiszen ennyi év elteltével senki sem emlékszik ilyenekre.
A velem egy idős ismerőseimmel beszélgettem erről és ők pl. tudják, hogy hány órakor születtek vagy hogyan kezdtek el járni, mert elmesélték nekik -> tehát a szülők erre emlékeznek. Ha akkoriban ez "nem volt szokás", akkor ők hogyhogy számon tartják?
Félreértés ne essék, nem bírálni akarom anyukámat vagy ítélkezni felette emiatt. És nem is ez a legnagyobb problémám az életben, mielőtt ilyen választ kapnék. Csak furcsa volt hirtelen rájönni, hogy kb. semmire nem emlékszik, ami kisgyerekkoromban történt, míg sok velem egykorú szülei meg emlékeznek. Egyszerűen érdekel.
Lehet ebben valami, hogy akkor még nem tartották ezt fontosnak? Manapság hallom, hogy a szülők a gyerek első kakilását meg első hajvágását, első fog kibújását stb. is rögzítik babanaplóban meg fityfenében, ezt megvallom némiképpen túlzásnak érzem. De bizonyos alap információkra mindenki emlékszik a gyerekéről, anélkül, hogy direkt "betanulta" volna, nem?
Hát én emiatt érzem magam pocsék anyának.
Rettenetes a memóriám, szerencsére a kiskönyvében minden megvan.
Az én kiskönyvem elveszett, szóval semmi ilyen információm nincs magamról.
Annyit tud anyukám, hogy reggel nyolc előtt születtem, de fogalma sincs a pontos időről. Több mint egy napot vajúdott, szóval megbocsátva.
A bárányhimlőmet azért tudja, mert hat hét betegszabival járt, ugyanis hét hónaposan kaptam el a testvéreimtől.
A nagylányomnál arra emlékszem, hogy négy hónapig szopizott, az első szava a cica, egy egy éves nőttek ki az első fogai (egyszerre kettő). Mindegyik valami máshoz is köthető.
De basszus arra emlékszem, hogy középső csoportban a barátnőm unokatestvére(már iskolás volt, egymás mellett a két intézmény) elmondta hogy halak a csillagjegye.
Még arra emlékszik anyukám, hogy megléptem oviból, hazamentem, de nem volt otthon senki, úgyhogy felmásztam a szalmapadlásra és elaludtam. Mikor felébredtem már a közeli erdőben keresett az egész falu élőláncban. De ez nem olyasmi, amit el lehet felejteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!