Anyukák! Van itt valaki aki baba mellett szerzett meg diplomát? Milyen szakon? Nehéz volt? És amikor már vissza kellett menni dolgozni, akkor hogy ment?

Csak az államvizsgám volt hátra. 4 hónapos volt mikor vizsgáztam. mikor aludt, vagy elvolt játszott,és éjszaka tanultam. gazdasági és vidékfejlesztő agrármérnökként diplomáztam.

utána éven pedig egy okj marketinges sulit csináltam meg. jelenleg abban dolgoztam, de pár hét és itt a kis tesó:)számomra nem volt nehéz. nagyon jó és nyugodt gyerkőcöm van, bármit tudtam mellette csinálni.

Nem egészen baba mellett, de a terhességem elejétől a fiam ovis korának utolsó évéig végig tanultam. A egyetemre járni akkor kezdtem, amikor a fiam bölcsis lett, szóval kétéves korában. Nappalira jártam, és csak az utolsó évem alatt ment párhuzamosan a főállású munka és az egyetem, előtte csak alkalmi/diák munkáim voltak.

Szociális munka szakon végeztem (előtte mást is tanultam, de két szakot nem tudtam párhuzamosan csinálni, az már tényleg sok volt, egy évet bírtam így, aztán inkább a szocmunka mellett döntöttem, a másikat nem fejeztem be), maga a szak szerintem teljesíthető, bár voltak nehéz kurzusok, meg úgy egyáltalán, nem láblógatásból állt a képzés, de mivel alapvetően érdekelt is a dolog, nem éreztem nehéznek (leszámítva talán a közgazdaságtannal kapcsolatos kurzusokat, meg mondjuk a pszichológiának a magolós, száraz része sem volt épp a kedvencem, de a jogi, szociálpolitikai, gyakorlatiasabb pszichológiai kurzusok nagyon jók voltak). Gyerek mellett mindössze annyiban volt nehéz, hogy én egyedül neveltem a fiamat, és ha olyan órám volt, ami mondjuk 4-kor kezdődött, és tartott fél hatig, akkor meg kellett valahogy szerveznem, hogy valaki elmenjen érte és vigyázzon rá, amíg órán vagyok. Meg ami nagyon szívás volt, az az volt, ha megbetegedett. Most, hogy dolgozom, komolyan mondom, sokkal egyszerűbb, még ha nem is szívesen megy az ember gyakran táppénzre. De az egyetemen minden félévben volt olyan kurzusom, ahol nagyon szigorúan vették, hogy mennyit lehet hiányozni, főleg szemináriumoknál, ahol egy félévben kettőt lehetett összesen kihagyni. Szóval ha fél év alatt a gyerek több, mint két hetet beteg volt összesen, akkor jó eséllyel buktam is az adott kurzust/kurzusokat, és nem mehettem vizsgázni. Vagy még nagyobb szívás volt az, ha pont a vizsgám előtti éjszaka lázasodott be, vagy jött ki rajta valami egyéb nyavalya, amikor már lejelentkezni sem lehet a vizsgáról, szóval még fizethettem is, amiért nem mentem el rá.

Na, ez volt a nehéz része, maga a tanulás nem volt problémás, a szakdolgozatom megírására ma is szívesen emlékszem vissza, imádtam a témámat, imádtam kutatni, imádtam írni :) Ha tehetném, most is kutatással foglalkoznék, és remélem, lesz is még rá lehetőségem.