Már magam sem tudom, hogy jól tettem, hogy rájuk szóltam, vagy kezdek elsárkányosodni?

Nem vagy sárkány! "kéréssel többre lehet jutni".. igen???

Szerintem ha 8-10 hülye gyereknek nincs annyi esze saját magától, hogy nem ül le egy kisbaba mellé bagózni és hangoskodni, akkor nincs miért szépen kérni!! Nagy valószínűséggel kiröhögték volna és ugyanúgy elküldik..!!

Tinédzserkorban, pláne fiúknál azért egy baba nagyon nincs se a figyelem, se az érdeklődés középpontjában. Ilyenkor még egymás társaságával vannak elfoglalva, és a "menjünk szembe a szabályokkal" mentalitás a domináns.

Ez pont olyan, mint a kisgyerekeknél a dackorszak. Át kell menni rajta, jó esetben ez idővel átvált megkomolyodásba és 20-25 évesen, amikor már dolgoznak, besimulnak a társadalomba.

Egy félig-meddig releváns példa saját tapasztalatból:

Egyszer taxit hívtam, késésben is voltam. A társasház ajtaja üveg, előtte két lépcső. A lépcsőn egy csapat fiatal cigányfiú ült, szotyiztak, söröztek, hangoskodtak. Egy darabig tébláboltam bent, hogy ha most kimegyek és ott ácsorgok, biztos jönnek majd a beszólások. Aztán úgy döntöttem, hogy akkor meg a taxi fog elmenni és b..hatom. Kimentem, rájuk köszöntem és megelőzve bármilyen reakciót, megkérdeztem, hogy láttak-e esetleg taxit erre. Első reakció egy általános döbbenet volt, gondolom nem így szoktak hozzájuk szólni. Utána ugyanolyan udvarias hangnemben válaszoltak, hogy nem láttak még. A következő tíz perc azzal telt, hogy a 6-7 cigányfiú felváltva lesett két irányba, szinte versenyezve, hogy ki veszi észre előbb a taxit. Közben beszélgettem velük, udvariasan megkértem őket, hogy a szotyihéjat ne hagyják ott, mert bosszantó felsöpörni (rendszeresen volt ott szotyihéjhegy). Mire megjött a taxi, a csapat éppen a szotyihéjat szedegette és vidáman integettek, amikor beültem.

Úgyhogy igen, én hiszek abban, hogy úgy kell szólni másokhoz, ahogy szeretném, hogy hozzám szóljanak. Nekem legalábbis nem esne jól, ha magas lóról, kioktató hangnemben "kérnének" meg valamire. Valószínűleg én is tüntetőleg nem tenném meg.

Jaj...:) Most te voltál a hp, aki kipottyantott egy gyereket és azt hiszi, már mindenkit utasítgathat, mindenkinek tekintettel kell rá és a gyerekére lennie.

Kb. ezt gondolták a srácok és meg is adták neked rendesen, ami szerintük jár.

Többre mentél volna kedvességgel. :/

Nem feltételeztem, hogy bunkó voltál, de a leírásodból az jött le, hogy inkább hajlott az utasítás, mint a kérés felé.

Az pedig kamaszkorban vörös posztó, a.k.a. "nekem ne mondja meg senki, hogy mit csináljak".