Csak számomra olyan meglepő, hogy aki régóta vár babára, mégsem fogadná el, ha beteg?

Megértem, hogy van, aki így érzi, mindenkinek szíve joga erről érzése szerint dönteni. Ezt előre leszögezném. Én is nagyon-nagyon rég vágytam babára, és mikor sikerült, úgy éreztem, hogy én akárhogy is, akarom őt. Csináltattunk szűréseket, de max. azért, hogy időben felkészüljünk, ha speciális dolgokra lenne szüksége, mert beteg, de el nem vetettük volna. Egy másik kérdés kapcsán viszont beszélgetett néhány régóta babát váró anyuka, és egyikük sem akarna beteg babát, mégis 4-5 és több éve várnak babára. Ez mennyire természetes érzés? Olyasmi, hogy "ha már ennyi ideje várok rá, akkor legyen tökéletes"? Vagy mi ennek a háttere vajon?