Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » A szülők miért unnak rá a...

A szülők miért unnak rá a gyerekre pár év után? Csak addig cuki, okos, ügyes amíg kicsi, de 6-8 éves kortól már elmúlik a rajongásuk.

Figyelt kérdés
Ez minden családban jellemző viselkedés. Amikor megszületik a baba, mindegy hogy első, vagy már többedik, ő a szülők szemefénye. Folyton róla beszélnek, hogy mit csinál, jajj már ezt is tudja, meg azt is, milyen ügyes... Folyton fotókat posztolnak róla facebookra is. Ez folytatódik évekig, később jön az hogy milyen vagány az oviba, megtanult biciklizni, lett első szerelme, ma volt az első napja az iskolában... Na de aztán miután iskolás lesz a gyerek, utánna mintha elvágták volna a rajongást, és elkezd visszafele fordulni a dolog. Már csak a mindennapok vannak, a szülők dolgoznak, el vannak foglalva saját magukkal, a gyerekkel hétköznap csak 2 mondatot váltanak. Próbálják őket lerázni, hogy minnél kevesebbet zavarkodjanak, mert valahogy már nem cuki drágaságok, hanem önálló személyiséggel rendelkező emberek. Ezért különórákra, sportra íratják be őket, hétvégékre sokszor a nagyszülőkhöz, barátokhoz küldik, nyáron pedig táborba, vagy rokonokhoz, csak hogy megszabaduljanak tőle. Az sem érdekli őket ha a gyerek ezeket kimondottan nem szeretné, pl nem akar táborba menni idegenek közé. Ahogy idősödik, egyre kevésbé fordulnak hozzá szeretettel, a szeretet helyét átveszi a kihasználás, parancsolgatás, az oknélküli tiltás, és a nemtörődés.
2015. márc. 20. 16:44
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:

No ezt jól kitaláltad, hogy pörgős topik legyen. :-))


Nálunk nem így van, nem így volt.

2015. márc. 20. 16:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
68%

Nálunk sem így volt, soha nem kellett akaratunk ellenére táborba mennünk, vagy különórákra járnunk.


Persze tény, ahogy egyre nagyobbak lettünk, egyre kevesebb figyelem jutott ránk, de ez teljesen normális. A szülőknek is megvan a saját élete, s abból csak egy darab van mindenkinek. Nem tölthetik az idejük száz százalékát gyermekeikkel, főleg, ha több is van nekik. Azonban amiről te írtál az a teljes elhanyagolás, s nagyon nem egészséges és nem normális, hogy a gyermek ebben nő fel. Azt sajnos nem merem írni, hogy nem általános... Én szerencsés voltam.

2015. márc. 20. 16:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
31%
Lehet, hogy téged a szüleid magasról le.. nem törődnek veled, de egy normális családban nem így van! Nekem nagyon sok ismerősöm van akiknek 6 év feletti a gyerekük. Sokat posztolnak róluk a face-en, tanulnak, játszanak, foglalkoznak velük. Nem hagyják a gyerekeket csak úgy létezni. Szerintem kicsit tágabb körben nézz szét, aztán ítélkezz!
2015. márc. 20. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 anonim ***** válasza:
100%

"Ez minden családban jellemző viselkedés. "


A kérdésedet eddig a mondatig érdemes elolvasni, utána már bornírt hülyeségek gyűjteménye.


- nem minden családban

- a kisbabák is önálló személyiséggel rendelkeznek, ha lenne tapasztalatod csecsemőkkel, tudnád

- rajongás semmilyen korban nem jó a gyereknek, de a komoly, következetes, ésszel szeretés mindig kell

- a különóra, sport nem a gyerek lerázása, hanem a testi és szellemi fejlődésének, egyéni tehetségének a kibontakoztatása - már ha jól választják meg a különórát

- barátoknál lenni, és általában a nagyszülőknél, minden gyerek szeret

- nyáron, ha a szülő dolgozik, mégis hova tegye a gyereket, ha nem táborba, rokonokhoz vagy nagyihoz? Mehet az iskolai napközibe is, van kötelező megőrzés szinte egész nyáron, de az aztán tényleg nem nagy élmény...

- ha nem akar táborba menni, azt maximálisan elfogadnám, én is félénk kisgyerek voltam, de a nagyit azért elviselheti

- nem tudom, mit lehet kihasználni egy 12 éves gyereken, beavathatnál. Hogy a kiskamasz vagy kamasz gyerek a szülő kérését szinte mindig parancsolgatásnak, a tiltást mindig ok nélkülinek veszi, az törvényszerű, én is így éreztem.


Végezetül: nem tudom miért lenne jó szerinted, ha a szülők örökre összenőnének a gyerekkel. Normális esetben a gyerek felnövése egy folyamatosa, fokozatos leszakadás a szülőről - a születéskor fizikailag, majd szép lassan lelkileg, szellemileg is. Ez nem jelenti azt, hogy ne szeretnék egymást továbbra is.


A másik meg: jó esetben a szülőknek nemcsak a gyerek születéséig, de utána is kéne működniük párként. Pont azok a hétvégék, amiket agyerek a barátainál vagy a nagyinál tölt, alkalmasak arra, hogy a szülők nyugodtan beszéljenek egymással, együtt legyenek, esetleg lazítsanak, vagyis legyen saját, felnőtt életük. Enélkül egyenes az út a válásig, ami sokkal több szenvedéssel jár mindenkinek, mint egy nyári tábor vagy hétvégi utazás Stanci nénihez Füzérradványra.


Nekem elég fiatalnak tűnsz, talán épp kinőttél a gyerekkorból, vagy max. 20 éves lány lehetsz, akinek feltett szándéka mindent jobban csinálni, mint mindenki más. Értem a buzgalmat, de hidd el, ahány élet, annyi recept, és gyereket nevelni is rengetegféleképpen lehet jól vagy rosszul. Én speciel mindig inkább attól másztam a falra, hogy agyonbabusgattak még tizenévesen is, de cserébe nem mehettem át hétvégére a legjobb barátnőmhöz.

2015. márc. 20. 17:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/13 anonim ***** válasza:

Érdekes.

Én pont attól félek, hogy milyen lesz majd, ha lesz egy gyerekem, mikor 6-8 alatt lesz, és nem lehet vele bírni, dackorszak, hisztik, illetve nem lehet vele még felnőtt nyelven kommunikálni.

Biztos ritka, de én pont a 10-12 év körülieket szeretem :)

2015. márc. 20. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim válasza:
Nálunk sem így volt. Azért gondolom, hogyha van neted és ilyesmikre ráérsz akkor annyira a te szüleid sem szarnak le! :D :P
2015. márc. 20. 17:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
hát,a helyesírásodon meglátszik,hogy veled nem foglalkoztak eleget
2015. márc. 20. 17:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:

,,Azért gondolom, hogyha van neted és ilyesmikre ráérsz akkor annyira a te szüleid sem szarnak le!"


A véleményemet fentebb már leírtam, de ezzel azért abszolút nem értek egyet. Pont úgy lehet a legkönnyebben lerázni a gyereket, ha bekötjük a netet és veszünk neki egy táblagépet vagy PC-t, ha nyomkodja egész nap.

2015. márc. 20. 17:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
Sok helyen valóban így van, de ennek oka szerintem egyszerűen csak a fáradtságként feltüntetett lustaság. Amíg a gyerek iskolás (általános és középiskola), addig bizony rendszeresen foglalkozni kellene tanulás tekintetében a gyerekkel, ami nem könnyű dolog. Ahol meg az egyetemi vizsgára kell tudni felmondani a tételt, ott bizony nem árt meghallgatni a már nagyocska gyereket, szimulálva az egyetemi szóbeli vizsgát.
2015. márc. 20. 17:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

Arra nem gondoltál, hogy egy 6-8 éves gyerek már nem akar egész nap, minden órát a szüleivel tölteni, mint ahogy egy kisbaba????

Normális családban a tagok tiszteletben tartják egymást és ebbe belefér az is, hogy a gyerek edzésre, különórára jár, találkozik a barátaival és hogy akár egyedül játszik, olvas stb.

A tábor pedig legtöbbször egy szükség szülte dolog, hiszen ha a szülők dolgoznak, akkor nincs hová tenni a gyereket, de ha nem dolgoznak, sem biztos, hogy egész nyárra tudnak tartalmas elfoglaltságot nyújtani.

2015. márc. 20. 18:25
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!