Olyan nagy dilemmám van, nem merem a férjemmel megbeszélni, ti hogy döntenétek?
Van egy 10 hónapos fiunk, és segítség nélkül neveljük őt, mert mindkét nagyszülő messze lakik vidéken. Így nem tudtunk még ketten elmenni valahova, mert nem tudjuk kire bízni arra a pár órája a fiunkat.
Most hétvégén jön fel anyósom, aki mondta, hogy menjünk el nyugodtan kettesben ő vigyáz addig rá. És hát bevallom őszintén nem akarom ráhagyni... Az a nevelési stílus ahogy mi nevelgetjük a fiunkat teljesen ütközik azzal amit ő követett anno a férjemnél és amit ő helyesnek tart.
Én pl sosem hagytam sírni őt, szabadon mászhat a lakásban 2 helyiség kivételével, nem rakom járókába, mert folyton figyelek rá. 2 "szigorú" szabály van, amit be "kell" tartani, az a 2 napközbeni alvás, mert csak így lehet őt időben este letenni. Ja és szigorúan követem a mai hozzátáplálási "szabályokat".
Ezzel szemben anyós már többször mondta, hogy hadd sírjon csak nem baj az, már mézet, meg mogyorót etetett volna fél évesen vele, ráadásul azért is beszólt, hogy miért turmixolom össze (holott még a foga sem nőtt ki még most sem neki). Meg mondja hogy majd alszik, nem kell altatni. Szóval ezek az indokaim.
Viszont párom már nagyon elvinne (én is vágyok rá nagyon!), és félek megsértődne ha kijelenteném hogy nem merem az anyjára hagyni, mert bár ismeri és tudja, hogy nagyon nehéz vele, nagyon szereti is őt. Kicsit néha mintha félne is tőle (na igen ez az ő nevelési stílusa miatt van..).
Szóval ha ti ebben a helyzetben lennétek mit csinálnátok?
Érdekes más kérdésnél mindenki azt hagytogatja h ne hagyja sírni az ember a gyerekét, most itt egy kérdező aki nem hagyja erre rögtön leszólják...
Amúgy ha 10 hónapig nem vigyázott rá, nem látja sűrűn nem is biztos h el lesz vele a gyerek.
Ha ennyire nem bízol benne akkor ne hagyd rá és mond el a párodnak h azért mert nem bízol benne. Ha ráhagyod úgyse fogod élvezni mert azon fogsz lattogni h nehogy éppen mit csinál vele, fel veszi e ha sír, mit ad neki éppen enni stb...
Beszéld meg értelmesen a pároddal, lehet kicsit rosszul esik neki de csak megérti.
1-es, nem véleményt kértem a nevelési módszereimről. nem igazán hat meg, hogy TE úgy gondolod az én fiamnak sírni kellene. az, hogy a sajátodat hagyod e vagy nem, az engem nem érdekel.
az hogy az oviban meg a suliban mi fog vele történni az elkerülhetetlen, addig viszont szeretném maximálisan válaszkészen nevelni őt. nem elvem az, hogy ha később az élet kemény lesz akkor már egy 10 hónaposnak is tegyük keménnyé, mert később úgyis az lesz.
szóval nem szeretném továbbra sem ráhagyni, elég, hogy ha betartja amit egyszer mondott amikor délután altattuk, hogy minek altatjuk és full borul az egész napunk és éjfélkor is majd sasszézunk vele. ja és így már a következő nap is borul, mert tovább alszik, kevesebbet eszik.
szóval semmiképpen nem akarom ráhagyni.
Toatàlisan így àll a helyzet nàluk is, mindkètn nagyi 200kmre, anyósom szintèn olyan mint a tièd, csak nàlam alvàsi szabàly sincs, magàtól beàllïtotta a kicsi a rendszerèt 11 hónapos most. Mili nem kell fel èjszaka atomrobbanàsra sem, ès nàla pizsihúzàs van fèl 8kor amit sziorúan tart is. Így èn az anyósomra vacsi altatatàs utàn bíztam rà, legutóbb is ejjfèlig kimozdultunk nagy kellett màr mindkettőnknek, a hètvègèn pedig màr nappal is vigyàzott rà 3óràt semmi baj nem lett!
Rsszat ők sem akarnak felneveltèk màr pàr gyereket, tiltani biztos nem fogo tőlük egy fèl nap alatt pedig egy nevelèst nem lehet elrontani, pihi nekünk szülőknek is kell az csak jót tesz a gyereknek is!
Ràjöttem hohy eze mind kifogàs volt rèszemről mert nem akartam itt hagyni, pedig kell neki is jó!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!