Miért változnak meg az emberek ennyire a gyerekvállalás után?

A gyerekvállalással alapvetően megváltozik az ember élete.

Előtte munkaidőn kívül azt csináltunk, amit akartunk, oda mentünk ahova akartunk. Most ha beteg a gyerek, akkor nyilván vele vagyok és nem bulizok. Ha program van az oviban, akkor az élvez elsőbbséget, nem a koktélozás a barátnőkkel. Pedig hidd el, szívesebben lennék a csajokkal ahelyett, hogy az óvónő monológját hallgassam :-)

Sok múlik a barátokon is. Én szívesen láttam őket szinte első perctől, jöttek is. Ha olyan helyre mentünk, vittem a gyereket is. De van olyan anyuka ismerősöm, aki hiába hívja a korábbi barátait, hiába menne velük bárhova,a "barátok" nem szeretik a gyereket és "biztos csak a kakis pelusról tudna beszélni". Egy jó francokat. A legtöbb anyuka örül, hogy végre másról beszélhet.

14#

Azt hiszem a kérdésed leírásából,drasztikusabbnak éreztem a véleményed, mint ami,

Teljesen egyetértek ezzel a kommenteddel..

Tehát attől hogy a gyerek az első, az embernek nem szabad megszűnni embernek lenni ( nem csak szülő lesz hanem szülő IS)

Tulaggódás is gond...

Na a lenyeg, hogy a kérdésedből nem teljesen arra gondoltam, mit amit igazából kérdeztél.

Ehhez hozzáfűzve: szerintem nem annyira általános amire gondolsz, régen több volt az ilyen eset, manapság hamarabb élnek a párok maguknak is kicsit.

9#

Az meg, hogy mi lesz a házassággal, két emberen múlik. Férjem meséli, hogy a barátai közül többet idegesít, hogy a gyerek köztük alszik - a feleségeiknek meg azt mondják, hogy ez így tök jó, ők is így szeretnék. Hát az ilyen férj menjen a búsba.

Vagy a másik kedvencem: anyuka fogyjon le, járjon el tornázni, de ez apukának semmilyen kellemetlenséggel ne járjon. Ne kellejen emiatt "vigyáznia" a saját gyerekére, mert ő munka után fáradt. Oldja meg a nő egyedül, ahogy tudja.

Teljesen egyetertek veled kedves kerdezo!

Anyosommal ezert szinte allando konfliktusban vagyunk, mert o ugymond "felaldozta magat" a gyerekeiert. En viszont nem vagyok hajlando, es sokmindent maskepp latok. Legutobb is, hogy szerettem volna ferjemmel kettesben elmenni az egyik adventi vasarra, es valahogy ugy alakult, hogy elment az ido. Erre kozli, hogy akkor elmegyunk masnap es visszuk a gyereket. Brrrrrrrr... es mondtam, hogy szo sem lehet rola. Egyreszt neki baromi unalmas lenne, allandoan fegyelmezni kellene, masreszt pedig ne logjon mar mindig a nyakunkon, szeretnek egy kicsit a ferjemmel is lenni... Meg meg van jo par pelda de meroben mas a velemenyunk. En nem leszek martir a gyerek miatt. Ugyanugy megeszem a csokit ahogy o. Sot, valamikor az ovenek a felet. Szoval en nem valtoztam meg szules utan abszolut. Se kivul, se belul. Pedig ket gyerekem is van.

Én ezt értem, és egyet is értek. Velünk sem aludt egy ágyban a gyerek.

De sok ismerősömnél együtt alszanak. A nők meg abban a boldog tudatlanságban élnek, hogy ez a férjüknek is megfelel.