Van itt, aki a babája révén kötött új barátságokat?
Barátnőm messzebb lakik,ritkán találkozunk,kb egyszerre szültünk,szóval a közös pontok maradtak, de napi kapcsolatunk nincs,max telefonon.
Én nagyon sok anyukával összeismerkedtem mióta itthon vagyok a gyerekekkel, vannak akikkel csak "heló,szia,jól vagytok?" a viszony, de van 1-2 akikkel többször találkozunk,megbeszéljük,hogy együtt menjünk játszóra,ilyesmi.Nyilván nem olyanok nekem,mint a régi barátnőm,de nagyon örülök ezeknek a kapcsolatoknak is,szerintem én totál befordultam volna már,ha magányos anyuka lennék...mondjuk már több mint 4 éve itthon vagyok :)
Igen én is erre gondolok, hogy totál befordulnék, ha nem lenne semmi, mert akikkel együtt csinálhatnánk az ilyesmit, azok messze vannak. Akik itt vannak, azok meg nyilván úgy is azokat a kapcsolataikat fogják előnyben részesíteni, ahol nincs egy plusz gyerek, akihez alkalmazkodni kéne.
Kicsit gáz, mert anno tesóm mondta egy ismerősére, hogy jaj nem mostmár mindig hozni fogják a gyereket? Persze nem nekik. Valahol érthető, mert addig mindig úgy volt, hogy iszogatós, borgárcsolós, kötetlenül ide-oda kiruccanós programokat szerveztek, és a gyerektől már nem lehetett. Ő meg kicsit úgy volt vele, hogy hát tényleg szereti őket, meg minden, de ő egyelőre azt élvezné, hogy nincs gyereke és nem köti meg a kezét, így az övékkel nem akarja megkötni a sajátját. Így náluk is leépült a kapcsolat. Szerintem ezért egyik felet sem lehet hibáztatni, de nálunk ez elég szerencsétlen helyzet, hogy ugyan van egy rakás baba a rokonainknál, barátainknál, de tényleg olyan távolságban, hogy ők mind együtt babáznak, én meg... Ráadásul itt még játszótér se lesz.. Anyukám mondta, hogy vigyem majd babaúszásra, meg mindenféle ilyesmire, aztán majd alakul. Hát nem tudom, remélem.
Nekem lett sok jó ismerősöm, és két olyan anyuka, akikkel az átlagosnál közelebbi, bizalmas kapcsolat alakult ki. Persze ez nem jött egyik napról a másikra, nem vagyok az a túl gyorsan barátkozó típus, kellett hozzá pár év, amíg a helló-sziából majd a felületes beszélgetésekből mondhatni barátság lett. Közülük én mentem vissza először dolgozni, két héten belül megy vissza még az egyikük, kíváncsi vagyok, megmaradunk-e egymásnak.
De ismétlem, lassan ment. 4 évet voltam itthon, ebből az első másfélben én is elég magányos voltam, utána kezdtem ismerkedni a fiam segítségével, mert ő nagyon közvetlen kisgyerek volt. :)
Sajnos a gyermektelen barátnőkkel ritkán tudunk találkozni, hiszen én már nem tudok estébe nyúlóan elmenni, ők meg sokáig dolgoznak, van, aki messze is lakik. Na meg egyedül nevelem a lányomat, így nem egyszerű.
Amióta a lányom megszületett, azóta viszont lettek új barátaim is. A bölcsis szülők közül lett 2 nagyon jó barátnőm, óvodába is együtt járnak a gyerekek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!