Terhességem előtt halt meg nemsokkal az anyukám, és szülés után végig sírtam a kórházban töltött időt, akik voltatok hasonló helyzetben írjátok le, hogy éltétek túl?

Fogadd őszinte részvétemet, nagyon sajnálom ami történt. Én is sírdogáltam anno a kórházban ha nem látta senki, de én kb. a fordítottja miatt. Hogy hozzám "csak" az anyukám jön (ne érts félre, nagyon örültem, hogy jött), másokhoz meg a férjük, nálunk meg háááát... Mindenkinek azt mondtam bent, hogy nem ért haza mert külföldön dolgozik, közben ez nem is volt igaz, csak mire szültem addigra ő már kitalálta, hogy nem érdekeljük. De azt hiszem, sokkal szomorúbb lettem volna, ha anyukám nem jött volna.

már írtam,csak kurtára sikeredett,én voltam aki az apukáját vesztette el két éve, a fiam most 18 hós,nekem is szörnyű volt,h nem láthatta az unokáját,és mai napig többször eszembe jutt,h remélem fentről azért engedik neki látni a fiú és lány unokáját. Azóta született egy lányom is.Ja és a fiam apum szülinapján született.