Legkisebb gyerek szindróma - mit gondoltok? Ismertek ilyeneket?

Nem ismerek ilyet. A sokgyerekesek általában tisztában vannak azzal,hogy ha valamit ráhagynak akár a nagyra,akár a kicsire,akkor azzal csak nekik lesz rosszabb később.

Nálunk a családban nővérem nagyfia ráunt a nagytesó szerepre,és nem lenne rossz ember,csak tojja le a szüleit,el van a kis világában (nagykorú,dolgozik) a barátnőjével együtt,aki ott lakik náluk és kész. Neki így jó.

Nálunk még kicsik a gyerekek,a legnagyobb is csak 7 éves. Igyekszem ugyan úgy nevelni,de a kisebbet azért másabb,mert már tudom hogy nem lesz több gyerek és Vele ezért engedékenyebb vagyok,noha tisztában vagyok azzal,hogy ez nem helyes. Pl nem gond,ha a porszívó csővel játszik- ilyeneket kell elképzelni,nem nagyon kirívó eseteket. A vizet Ő sem pancsolhatja ki a kádból pl, vagy a kést Ő is csak messziről nézheti. Viszont a nagynak vannak kiváltságai,pl "segíthet" Nekem ha van kedve ,utóbb gombát darabolni.

Kifejezetten örülnék ha mindig a kicsikre szólnának a nagyobbak,de sajnos inkább egy követ fújnak és sok dologban közösen vannak benne :-) össze tartó tesók :-D

Szülők lévén soha nem tudhatjuk hogy most "elrontjuk e" a gyereket/gyerekeket vagy sem. Nem tudhatjuk mit érez a nagyobb, nem tudunk tökéletesen nevelni,mert magunk sem vagyunk tökéletesek. Esetenként elfelejtjük mi a helyes.... Könnyű ítélkezni mások felett,hogy "elrontja" a gyereket!