Akiknél a felmenők között gyakran előfordult alkoholizmus, depresszió, öngyilkosság, jobban figyeltek a gyerek viselkedésére bizonyos dolgokban?

Én pánikbeteg vagyok,és igen,előfordult már hogy belegondoltam mi lesz ha...én nem verem nagy dobra ezt a dolgot,olyannyira,hogy a környezetem észre sem veszi alap esetben,korlátokkal ugyan de teljes életet élek,nem akarok terhelni senkit a problémáimmal,gyűlölöm ha sajnálnak,így maximum magamban szorongok és pánikolok egy adott helyzetben,szerencsére elég jól sikerül kezelnem ezeket a szorongásos rohamokat,csak marha kellemetlen olykor.Így mivel a gyerekem ebbe nem fog belelátni,nem is tanulhatja el tőlem a rossz viselkedésmintákat (úgyszólván) ha meg tényleg a génjeinkben hordozzuk,és rajta is kijön (de kijön ez már bárkin,sajnos népbetegség) akkor tudom miről van szó,és mellette állok,segítek amiben tudok.

De azért reménykedem,hogy nem fog megjelenni nála...

Nekem is van a felsoroltakból minden a családban, de eddig nem jutott eszembe, hogy féltsem a gyerekeket...

Mi a férjemmel igyekszünk normálisan nevelni őket, nem kihangsúlyozva a problémákat, de nem is titkolva azokat. Mindig a gyerekek mellett szeretnék állni, a férjem életében is első a gyerek, így úgy érzem nem lesz gond. Persze mi sem vagyunk tökéletesek.

Gondoljátok, hogy félnem kéne?

Én inkább a drogoktól féltem őket, bár még kicsik. A majdani kamaszkor kemény lesz, remélem átvészeljük ezek nélkül...