Akik albérletben élnek, azok hova vannak bejelentve? Kisbaba hova kapja a lakcímkártyát?

1. vagyok

Sokan szeretnének olyan szegények mint mi. 7 millió forint megtakarításunk van. Ez jól fialtatva havi szinten hoz pár tízezret. A jelenlegi városban nem szeretnénk hosszú távon lakni, de a férjem édesapja itt lakik, és beteg, szegénynek már nincs sok hátra. Emmellett családi házba szeretnénk költözni, az viszont 7 millióból nem lesz meg. Ha hitelt vennénk fel, a kamattörlesztése több lenne mint az albérleti díjunk (10 ezret fizetünk havonta). Így gazdaságilag is jobban megéri egyelőre itt lakni mint hitelre házat venni.

Hogy mi a megalázó? Az, hogy kuncsorognod kell, hogy egy kötelességedet (a lakcímbejelentést) teljesíthesd. Vagy: nem teljesíted, és akkor szabálysértő vagy, maradhatsz anyu-apunál bejelentve (ha még élnek és van lakástulajdonuk), annak minden adminisztrációs hátrányával, akár egy óvodás.

Magyarországon a nyamvadt lakcímkártya nélkül egy senki vagy. Ha bérelt lakásban élsz, egy idegen jóindulatától függ, hogy senki leszel-e. Ez a megalázó.

Nem gondolnám hogy egy idegen jóindulatától kell függeni, inkább arról van szó, hogy a bérbeadóknak félnivalója van, ugyanis elvétve akad egy-egy, aki adózik ebből a jövedelemből. Ha nem így lenne, akkor mégis mi okuk lenne megtagadni a bejelentést (amit nem is tehetne meg, csak a bérlők ezt nem tudják)?

Ahol mi lakunk, minden hónapban számlát kapunk, és egy szava sem volt a bérbeadónak, hogy ne jelentkezzünk be. Itt lakunk lassan 2 éve, azóta még csak el se jött, nem zargat, nem szól bele semmibe. A mi bútoraink vannak itt, azt fúrunk a falba amit akarunk, stb. Semmi megalázó nincs benne, egy teljesen tiszta helyzet.

Nem mondanám, hogy a "jóindulatától" függ, mivel most már semmiféle hozzájárulásra nincs szükség ahhoz, hogy tartózkodási helyként bejelentkezz valahova. Ugyanis ha tartózkodási helyet létesítesz, akkor kétféle módon teheted meg: vagy a szállásadó által aláírt űrlappal, vagy egy érvényes bérleti szerződéssel. Nálunk a legutóbbi lakásban például ez a felállás volt (a tulajdonos tudtával ugyan, de nem írt alá semmit ahhoz, hogy mi bejelentkezzünk), és semmi problémája nem volt ebből az elmúlt három évben, pedig mondjuk nem hiszem, hogy adózott volna a lakbér után, de őszintén szólva ez engem nem is érdekel, az már az ő dolga. Teszem hozzá, a következő lakás esetében is csak így tudjuk majd megoldani, bérleti szerződéssel igazoljuk, hogy ott lakunk, mivel a tulajdonos külföldön él.

Most akkor ezen mi a megalázó? Inkább csak az a baj, hogy Magyarországon nincs egy kialakult hagyománya a lakásbérlésnek, sok bérbeadó azt hiszi magáról, hogy ő az atyaúristen, a bérlő meg valami kegyben részesül. Illetve sok olyan bérlő van, aki, miután már nem óhajt valahol lakni, úgy hagyja ott a lakást, mintha egy szállodából távozna, hatalmas ganyét, koszt hagyva maga után, miközben esetleg egy felújított, kifestett lakást vett át anno.

Ha itthon is lennének cégek, akik ingatlankiadással foglalkoznak (és most nem a közvetítésre gondolok természetesen), akkor jóval kevesebb probléma lenne mindkét oldalról. Ha lenne fölös pénzem 6-8 lakásra, én simán bele is vágnék egy ilyen bizniszbe, de hát sajnos nincs, úgyhogy bízom benne, hogy mások majd megcsinálják.

Ez csak annyit jelent, hogy nálatok megvolt a jóindulat.

Az érvényes bérleti szerződés nem elég a lakcímbejelentéshez: közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni ahhoz, hogy elfogadják a lakcímbejelentéshez. De még így is gyakran előfordul, hogy a bejelentkező polgárt elhajtja a hivatal, mert szerintük nem úgy van.

Ha a tulaj fejébe veszi, hogy márpedig ő nem engedélyezi a lakcímbejelentést, akkor a lakó tehetetlen. Ugyanis ha mégis bejelentené a lakcímét, a tulaj felmondana neki. Magyarországon ugyanis a tulajnak indok nélküli felmondási joga van, és ezt ki is használják, mint végső érvet a bérlővel szemben.