Mit csinálnál ha az apuka nem tenne azért, hogy a gyereke viselkedése, képességei javuljanak?

Én a párja vagyok. Az anyuka alig tesz valamit a gyermekért, kell tornáztatni, ezt csak azért kezdte ő is, mert odavittük a terapeutához, s az megmosta a fejét. A gyermek koraszülött volt, volt ki agyvérzése is. Jár fejlesztő pedagógushoz/logopédushoz is, hogy jövőre mehessen suliba. Mivel a szülők sosem voltak együtt, ezért apuka úgy neveli a gyereket (őnála van többet), ahogy gondolja, leginkább sehogy. Voltunk pszihiáternél is, ő orvosi papírokat kért, de azokat hetek óta nem kéri el a párom az anyukától. Most azt mondja, hogy hát az orvos azt mondta nincs semmi baja a gyereknek. Csak néztem. Konkrétan mondta, hogy valami elváltozás van a fejben, mert alakjából is látszik, de ezért kéri a régi papírokat. Illetve nem azért nem figyel gyakran a gyerek, mert figyelemzavaros lenne, hanem mert hülyére veszi az apját, mert azt már megtanulta, hogy úgyis az van amit ő szeretne. Azt is mondta, hogy az apukának szigorúnak lennie, és elvárásokat támasztani (pl h egyedül is fel tudjon öltözni, figyeljen ha hívják), és nekem kellene lazának lenni. Megbeszéltük, ha ezt folytatjuk, h csak én kérek dolgokat, akkor megutál (jó úton vagyunk), így most apukának kéne plusz energiát befektetni. Mert most még öltözteti, kézben cipeli, helyette rendet rak, és non-stop játszanak, egy percre sem hagyja egyedül (6 éves gyereket).Azt mondta értékelős-jutalmazós táblázattal sokat lehetne segíteni a helyzeten. Ez hetekkel ezelőtt történt, mondtam segítek, megcsinálom a táblázatot, de azt mondta majd ő foglalkozik vele (vagyis nem is érdekli), meg ő úgy értelmezte, hogy semmi teendő nincs.

Szerintem rosszul érintette, hogy azt mondta az orvos, hogy életképtelen gyereket nevel, ha ezt így folytatja.

Én mit tehetek még? Segíteni nem enged. Az anyukát pláne nem érdekli, ott is azt csinál a gyerek, amit akar (gondolom mindkettő ráhagyja, hátha így jobban szereti a gyerek). A gyereket a kortársai kiközösítették már régen (és ez rossz neki, egyrészt ezért is mentünk el a psz.hez), csak egyedül játszik, és az orvos szerint a suliban ezerszer jobban kijönnek majd a dolgok, mert a tanító néni, nem néz el mindent, mint az óvónő.

Azt hittem a pszihiáter majd felnyitja az apuka szemét, de nem ez történt. Innentől kezdve elveszett a dolog?