Szerintetek önzőség csak egy gyereket szülni?

Megértem, hogy így érzel, és valóban zavaró lehet, ha valaki egyfolytában a kistesó témával nyúz. Miért lenne eleve törvényszerű, hogy 1-2 éven belül már második gyereket kell szülni? Még ha valaki akar is több gyereket, akkor sem értem, miért evidens, hogy csak ekkora korkülönbséggel?

Amúgy meg ti tudjátok, ha csak egyet szeretnétek, abban sincs semmi önzőség.

Különben sokáig én sem szerettem volna másodikat, öt éves volt már a fiam, amikor először gondoltam rá, hogy esetleg jó lenne valamikor, és hat és fél éves volt, amikor ténylegesen elkezdtünk próbálkozni. Előtte én is úgy voltam vele, hogy örülök neki, hogy egyre önállóbb, nekem meg bizonyos tekintetben egyre könnyebb (azaz már alhatok többet).

Nem önzőség.

Nekünk is egy van, úgy néz ki ennyi is marad.

Tőlünk is szokták kérdezni, hogy na, mikor lesz kistestvér. Én meg mondom, hogy úgy néz ki nem lesz. És akkor ilyenkor ki akarnak oktatni, hogy dehogynem lesz, biztos lesz, stb. Engem meg úgy ahogy van nem érdekel.

A mi életünk, mi tudjuk, hogy be tudunk-e vállalni mindenféle körülményt, tényezőt figyelembe véve még egyet vállalni vagy sem. És eddig az utóbbi helyzet van. Én nem érzem magam ez miatt önzőnek, mert nem elég az, hogy anyagilag vagy érzelmileg vagy minden téren rendben van minden. Ha egyszer az embernek így jó, vagy így van türelme, akkor inkább legyen egy gyerek, de az békében és nyugalomban cseperedjen fel, minthogy éppenséggel a két gyereket türelemmel, kitartással ne bírja az anyuka, ez miatt meg egy idegroncs legyen. Senkinek nem kell többet vállalni, mint amennyit elbír. És ha te ennyit bírsz, akkor ennyit. Nem önző vagy, csak tisztában vagy a saját helyzetetekkel. A többivel meg nem kell törődni.

Én is úgy érzem, hogy nem tudnám újra elölről kezdeni az egészet, de nálunk még más szempontok is szerepet játszanak (anyagiak, érzelmiek), hogy egyenlőre úgy néz ki, hogy egy gyerekes szülők maradunk.