Anyukáknak mi a gyereknevelés legnehezebb mozzanata amit nehezen is tolerál? (értem alatta, pl etetés, öltözetés, gyerek fegyelmezés, játék, beszélgetés)

ha olyan napunk van,akkor ez mind,amit leírtál,kivéve talán a beszélgetés...hiszen ő még csak gagyog.És az nem zavar.

nagyon tud dühíteni,ha nem akar enni,pedig tudom,hogy éhes.Bár már egyre jobban tudom kezelni.Öltöztetés csak abból rossz,ha már nagyon türelmetlen,és ugye most sok ruha kell,bemelegszik.

Fegyelmezés sem olyan nehéz még most,bár biztos lesz egy két olyan helyzet,amikor majd nehezen bírok vele.

de talán akkor is az etetés nálam a leg!

mivel 14hónapos a fiam,és 17hetes pocis vagyok,én már azt is kikapcsolódásnak veszem,ha napközben egy órát le tudok ülni netezni,vagy átolvasom a magazint.Fürdés most nagyon nem jön szóba,meg ha nincs aki +ban ott van,szinte lehetetlen,hiszen radarjai megérzik,hogy anya épp sziesztázik,és tuti fölkel.Inkább vagy alszom vele,vagy elmegyünk nagyot sétálni.Mostanában ez az,ami kikapcsol egy kicsit

Nekem az a legnehezebb, amikor a monoton dolgok mulattatják, például, hogy kézzel mutatok neki valamit, amin akár kacag, de én egyszerűen pár perc után már nem birom :( Inkább próbálom mozgatni, mesélni, sétálni, bármit, csak ilyeneket ne kelljen, ezt a nagyik szokták. 8.5 hónapos, fiú.

Nekem egyáltalán nem megy itthon a kikapcsolódás, mindig pattanásra vagyok feszitve. Tudni kell, hogy 6 hónapos kora óta dolgozom, igy sem a munkahelyemen, sem itthon nincs olyan, hogy na végre fél óra csönd, nyugalom, mély levegő... Este lenne kis időm hétköznap, de akkor meg már hulla vagyok, igy marad néha a reggel továbbalvás, ilyenkor férjem babázik. Vagy egyszer már a nagyszülőknél aludtak 2 éjjel férjem és a fiam, az nagyon jó volt, hogy nem kellett éberen aludni, mikor ébred meg, nem kellett időre hazaérnem... A habfürdő is jó kb fél órára hatásos is, de utána nyomát sem érzem. Sajnos agyban kell lefocizni, hogy ne aggódjak folyton valamin, ezt még tanulom.

Nekem a cél nélküli kiabálás a legnehezebb,amikor tudom,hogy semmi baja,nevetésből megy át a sírásba,és sírásból kezd el kacagni.Olyankor ő sem tudja,hogy mi a baja,mit akar.Ha nyugira vágyom,megkérem apát,szórakoztassa el egy kicsit.

De ezekkel együtt is azt mondom,unalmas volt az életem a kislányom nélkül. :-D

Pelenkázás, öltöztetés, de az altatás az mindent visz. Sosem akar aludni, így minden alvást egy jó félórás tébolyodott visítás előz meg, ahol dobálja magát, felül, felál, elmegy. Ezerszer visszarakom, újra és újra.

11 hónapos fiúcska

Az öltöztetés, főleg télen. Azt nagyon tudom utálni. Felveszem a pulcsim, csizmám, kabátom, sálam, sapkám, aztán kezdem hajkurászni a gyereket, és adom rá ugyan ezeket a dolgokat. Muszáj, mert különben rámelegszik, annyira fűtenek itt a panelben. Így meg aztán én már totál leizzadva indulok el mindig. Illetve sokszor a "sétát" is nehezen viselem, mondjuk azt csak akkor, ha valami elintzéni való van, szóval nem csak sétálni megyünk. Két éves a fiam, nem szívesen viszem mindenhová babakocsival, mert nagyon nehéz már emelgetni, pláne buszra. Viszont ha elfárad, fel kell venni. Ez főleg akkor ciki, amikor van még mellé 2-3 nehéz szatyrom. Szóval nem is a séta a bajom, hanem a gyerekkel való bevásárlás. Mert ha babakocsival megyünk, akkor a boltban csak kosarat tudok vinni, ha azt telerakom, akkor majd megszakadok, és közben egy kézzel tolom a kocsit is. Ha viszont babakocsi nélkül megyünk, akkor a boltban tök kényelmes, de hazajutni már kínszenvedés.

Itthoni kikapcsolódás: ha nappal van, és van 5-10 szabad percem, akkor leülök kicsit a géphez, de ha a fiacskám ilyenkor hirtelen felfedezi, hogy lehetne engem még egy kicsit nyúzni, akkor benyomok valami jó pörgős zenét, és együtt ugrálunk rá, engem ez is nagyon jól kikapcsol :) Ha már alszik, akkor fürdés, olvasás, filmnézés (van, hogy ezeket fürdés közben művelem), na meg netezés. Néha napján (pl. ilyenkor télen, alkalomadtán) megiszom egy finom forralt bort is este, vagy nyáron egy kis pohár sört, ezt is szeretem habfürdőzés közben megejteni. Mondjuk ez elég ritka, mert olyan kicsi kiszerelésben nem árulnak sem sört, sem bort, amennyit én megiszom :)

De az is érdekes, hogy ma nagyizott a kisfiam, és nekem már az is kikapcsolódás volt, hogy úgy tudtam takarítani, hogy nincs itthon senki :) Ja, és ha nem kell sietni, akkor nekem a főzés is kikapcsolódás mert imádok főzni. Illetve hatásos csodafegyverem a melankólia és a stressz ellen, ha este felhívom legjobb barátnőmet és 1-2 órát lógunk a telefonon :) Szóval megvan a kis eszköztáram a nehézségek ellensúlyozására.

Szia!Nálam mostanában az etetés jelenti a legnagyobb stresszforrást.Már reggel amiatt izgulok,hogy vajon ma eszik e rendesen? :( 11 hónapos a kisfiam,az utóbbi hónapokban keveset gyarapodott,nincs étvágya sajnos.

Napközben elvagyunk,bár elég nehéz lekötni őt.Szeret labdázni,autózni de más egyéb "klasszikus" játék nem nagyon érdekli.Persze a vezetékek,mikró,sütő,és mindenféle veszélyes dolgok igen :) Ez van.A peluscsere és az öltöztetés rendben zajlik,azzal nincs gond.

Jaaaj és az éjszakai ébrdedések.Sajnálom szegényt,mert nem tudom,mi baj lehet,hogy mindig felriad és sírdogál...

A kikapcsolódás...pfú.Az éppen most van,ha alszik délelőtt,akkor általában a neten tájékozódom,olvasgatok.Amikor ébren van,kizárólag a babámmal foglalkozom,nem tűri,ha nem vagyok a közelében.

Néha kicsit nehézkes,de mindennel együtt imádom a kisfiamat!!!!!

Én birkatürelmű vagyok. A babám (1éves) utál fürdeni, végigordítja az egészet, nem bírja a körömvágást, végighadonássza, a pelenkázásnál állandóan elgurul, elmászik, stb. Ha nem akar enni, akkor csapkod, és a hajába keni. Százszor elhozom bizonyos polcoktól, mégis visszamegy.

Mindezek ellenére, soha nem vagyok rá ideges, a szemem sem rebben, sima ügy az egész nekem. Engem nagyon nehéz kihozni a sodromból, ritkán vagyok ideges.

Napközben, ha alszik a babám, akkor netezek, olvasok, tévézek, teljes agykikapcs. Babám este fél 9-kor megy aludni. Én este 10-kor már alszok, előtte mindig olvasok egy kicsit. Férjem este 6 körül hazajön, amíg én le nem fekszek, addig együtt vagyunk. Utána ő még tévézik, gépezik, stb (ő éjfél előtt sosem fekszik le).

Itt nálunk teljes a harmónia, a nyugalom.