Szerintetek meg fog változni a véleményem?

én úgy gondolom hogy megfog, én a baba előtt rettegtem attól, hogy fogom őt szeretni, amikor a férjemé minden szeretetem. Féltem hogy ha ott lesz a pocakomban, vagy az ágyában, nem fogok fele annyira sem szeretni a férjem, vagy betolakodónak fogom érezni...most még csak a pocakomban van, és a szeretet megosztása olyan automatikus bennem, hogy nem is gondoltam volna :) egyformán imádom őket, számomra így kerek, el sem tudom képzelni hogy az egyikkel többet foglalkozzak mint a másikukkal. Ha csak ezen múlna a félelmed, mindenképp jöhetne egy következő :) a második terhességre azt mondják, sokkal gördülékenyebb mint az első, bár nem írtad konkrétan milyen gondok voltak, de szerintem a második jobb lehet: nem hízol annyit, jobban képbe vagy már mindennel, tudod mikor milyen vizsgálat van, nem kell már bevásárolni a babának stb...

ami a férjedet illtei, nyilván neki is felfordult az élete, nem tudta mit tegyen, a férfiak sokkal kevésbé összeszedettek mint a nők, nem anynira gyakorlatiasak nehezen reagálnak le dolgokat, több idő kell nekik. De az szuper dolog, hogy belátta ezt és "visszatért" hozzátok.

Szeirntem mindenkettőtök életén, lelkén dobna egy második gyerek :)

Nem tudom, mennyi idős most a babód, idővel kinövi az anyásságot és biztos vagyok benne hogy megváltozik a véleményed és újra vágyni fogsz egy kis koloncra a nyakadon :)

Azt szokták mondani, hogy minden terhesség más, szóval nem biztos, hogy ismétlődik a kórház. Bár biztos függ mi volt a gond, de erre orvos tudna válaszolni.

Ha jól megvagytok, mármint nincs semmi gond a párkapcsolatban, és a párod annyira szeretne és még bánja is a mai napig ami volt, szeritnem megér egy babát :) úgy értem, hogy így nem gond a babavárás, hiszen tudja hogy nem úgy viselkedett, bár ki tudja végül ismét mi lenne.

Az meg hogy te még nem akarsz, én is így vagyok vele :) én is vívodom, mert nem tudom elépzelni két gyerekkel milyen lehet a szeretet, a játszótéren figyelni stb.

Lehet még nem vagy készen rá.

Azt írtad, hogy nem tudnál még egy gyereket így szeretni, én is így gondolom :) de egyszer olvastam itt egy anyuka írta, hogy a gyerekek számával nem osztódik a szeretet, hanem növekedik.