Én fújom fel és reagálom túl a dolgot?
Lehet hosszú lesz,előre is bocsi...szüleim más városban laknak,mivel van hogy férjem éjszaka dolgozik szoktunk náluk aludni.De már többedjére fordul elő,hogy apum tök számon kérő stílusban kérdi,hogy férjem mikor jön értünk,mert nekik dolguk van.Hozzáteszem mindig előre meg van beszélve,hogy hogy megyünk át,meddig leszünk,ők konkrétan nem dolgoznak,vagyis rugalmasan,apunak van cége,és azzal kapcsolatban intézkedik.Legutóbb azt kérdezte(nem tőle,anyumtól,csak hallottam),hogy férjem miért nem tud egyből értünk jönni 24 órás meló után,mi dolga van még...ekkor is meg volt beszélve,hogy még valamit el kell intéznie aztán jön.
Tegnap meg közölte,hogyha egyedül akarok maradni náluk a lakásban az állataikkal(akiket tudja,hogy nem szeretek csak elviselek)ma egész nap,akkor maradjak nyugodtan de ők nem lesznek otthon.(úgy volt,hogy ma délután jön értünk férjem,de telefonáltam neki,már reggel elhozott).Azon pöccent be szerintem,hogy mára akartam tervezni egy pici programot,és a gyerekeket ott hagytam volna.Persze ezt nem ismeri be.Hozzáteszem tuti nincs olyan hosszú programjuk,mert öcsémért mindig mennek kocsival a suliba és húgom is otthon van.De mindegy,nem is ez a lényeg,mert eljövök,nem kell nekem megy a gyerekeknek ott lenni,csak nem értem miért nem lehet velem normálisan beszélni.És ha én olyan stílusban válaszolok ahogy ő kérdez,vagy netalántán szóváteszem,hogy miért kell így beszélni,akkor besértődik,leül tv-t nézni,de olyan hangerővel,hogy a gyerekek nem tudnak játszani a nappaliban...tökre szeretem őket,de úgy felhúztam magam,hogy eldöntöttem egy darabig nem megyek át,mert annak nincs értelme,hogy ő gondol egyet és akkor kioszt mindenkit.
válasza: válasza:le kell ülni megbeszélni velük.
gondolj bele, neked milyen kimerítő 2 gyerek. na a szüleidnek ilyenkor ha jól értem, 3 gyerekük van plusz 2 unokájuk. lehet sok nekik amit tök megértek. teljesen más 2-3 órára átmenni a szülőkhöz vendégségbe meg az is más, hogy ott vagytok 2 napot, mert a férjed dolgozik.
biztos megvan az okuk, beszéljétek meg. lehet csak annyi zavarja, hogy mondjuk nem pakolsz el a gyerekek után vagy tényleg dolga lenne de te nem szeretsz nélkülük otthon lenni és ezzel keresztbe teszel neki
ja leülni nem lehet megbeszélni velük...már egy csomószor próbáltam, de egyszerűen nem lehet!
Húgom meg 25 éves,öcsém 15,szóval nem olyan kicsik:)
És pont ez a zavaró,hogy mindig mondják,hogy menjek,menjek,aztán ha valami nem tetszik akkor tuti én vagyok a hibás,hogy miért mondom el a véleményem...ezért nem lehet beszélni velük,mert apa sajnos nem bírja,ha más véleménye van az embernek,egyszerűen nem tudja elfogadni.
De mindegy,első felindulásból írtam ki a kérdést,de látom lehet nincs is értelme,mert összetettebb ez a mi problémánk...
válasza:Igen túl reagálod! Próbáld meg,hogy nem alszol ott a gyerekekkel,csak havi 1-2x átugrotok pár órára. Hidd el,nem fognak morogni mert ott vagytok!
Én a saját szüleiből indulok ki. Mindig szívesen látnak minket,mert nagyon ritkán tudunk menni,eddig volt hogy egy évben csak egyszer voltunk- ők se többet- és volt hogy három-négy havonta tudtunk menni. Ha ott aludtunk is nagyon néha sem szóltak semmit,bár mi családostól mentünk és maradtunk, de emlékszem, mikor még otthon laktam és tesómék mentek haza ott alvósba Anyám hogy ki volt előtte és utána,mert régen nem volt náluk ilyen,ők csak "mentek és jöttek",pár órát voltak mindenhol . Tovább voltak ébren mint egyébként,máshogy aludt,a gyerekek csak hangosak voltak és azért szó se róla,elég válogatós a familia azon része.+ nem laknak egymástól olyan messze,bár Ők vonattal közlekednek,nincs kocsi,de vonattal 10 perc és 2 megálló,így sűrűbben is jártak/ járnak a mai napig oda,mint mi. Szeretik tesómékat,szeretik az unokákat,mégis jobban szeretik,ha otthon alszanak,vagy máshol :-) Úgy is lehetne írni,hogy jóból is megárt a sok :-)
Nem tudom milyenek a szüleid,de lehet náluk hasonló a gondolkodás,mint az enyémeknek.
köszi,ez lesz,tudom én is,hogy ha kevesebbet vagyunk,azt jobban értékelik.De ha nem megyünk,akkor meg kérdik mi a baj,ha elmondom,akkor meg én vagyok az érzékeny...
Amúgy tudom én mi a probléma...van egy fajta fura hozzáállásuk a munkához.Apum nem igazán engedett minket dolgozni,nem akarja,hogy kihasználják a gyerekeit.Szerinte a 10-12 órás munkaidő rabszolgamunka.Én mióta elköltöztem nem így gondolom,ebből volt többször összezörrenésünk,és ahogy észreveszem az se tetszik nagyon neki,hogy férjem 2 állásban dolgozik,és keveset van itthon.
Na mikor megemlítettem,hogy ma elmennék valahova,akkor egyből kontrázott,hogy miért meddig maradunk.Egyből tudtam,hogy az a baja,hogy azt gondolom róla,hogy nem dolgozik(ez nem így van),és felháborodottan közölte,hogy neki dolga van ma.Ha nem szólok a programomról még most is ott lennék,és szerintem ő megy el több időre mint 1-2 óra,mellesleg húgom egész nap otthon van.
Reggel mikor mondtam,hogy férjem késik fél órát nem gond-e,szinte rosszul esett neki,hogy ilyet kérdezek,hogy gond-e hogy én meg az unokái ott vagyunk és mondta,hogy még nem is tudja mikor kéne elmennie otthonról...:/
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!