Ti hogyan "adnátok el magatokat" az állásinterjún ha a gyermeketek léte miatt hezitálnak?

Elmondanám ezeket :)

És arra is hivatkoznék, hogy a próbaidő alatt úgyis kiderül, ha nem tudod mégsem összeegyeztetni a munkát és a családot, de erre a fentiek miatt biztosan nem kerül sor!

Egy kalappal ;)

A gyerekem a munkavégzésem tekintetében nem okoz gondot, mivel a felügyeletét tágabb család belül meg tudom oldani és pont. Ettől többet nem kell mondani.

Amúgy meg ilyenkor szívem szerint több milliós pert akasztanék a munkaadó nyakába, ha ilyenen hezitál, hogy valakinek van gyereke vagy nincs. Aki szülő, az már ne is dolgozzon, nem? Régen ilyen nem volt. És most meg csodálkoznak, hogy miért születik ilyen kevés gyerek, mert miért tart ott Magyarország, ahol.

És mindenkitől elnézést kérek ezért a kirohanásért, de ez borzasztóan kikívánkozott belőlem.

Sehogy, mondd meg az igazat és reménykedj. Esetleg ajánld fel, hogy "próbaidő alatt bebizonyítod".

A magyar valóság azonban az, hogy ha van egy gyermektelen jelölt is, őt fogják felvenni.

Voltam olyan interjún, ahol a főni közölte ő nem vállal a család miatt...

Hogy sokat voltam itthon, és a gyerekek betegesek, és nem bízik abban, hogy én ezért nem maradok ki stb.

Ha rögzítettem volna a beszélgetést most ott dolgoznék. Így viszont tudom hová nem teszem be a lábam, ha interjú nélkül is munkát adnának...

Mondd, hogy fel vagy szerelkezve tettrekész nagymamákkal.

Máskülönben a családos emberek sokkal lojálisabbak, nem ugrálnak a munkahelyek között és sokkal jobban strapálják magukat, hogy megtartsák a munkahelyüket. Haljandók extra teljesítményre is, mert tudják, hogy "elnézik" nekik néha, ha hiányoznak a gyerek miatt, és ezt igyekeznek kompenzálni.