Van itt olyan nő, aki pszichiátriai betegként vállalt gyereket?

Ugyan nem a kérdésedre fogok válaszolni, mert jó magam is szerencsére már múlt időben mondhatom, hogy pánikbeteg voltam. Nekem a terhesség alatt jött ki, igen erős rohamokkal, amit aztán sikerült orvosi segítséggel legyőzni. De egyéb szorongásos problémáim is voltak, de azok is megoldódtak. De hogy őszinte legyek, kész rémálom volt a terhességem ez miatt és nem szeretném, hogy ezt újra át kelljen élnem kismamaként, meg más egészségügyi betegségeim is vannak, amikre gyógyszert szedek (emésztési dolgok), így nem valószínű, hogy ezekre való tekintettel újabb babát fogok vállalni.

Ha pedig nem gyógyultam volna ki ezekből a pszichés betegségekből, akkor pedig ezer százalék, hogy nem vállalnék többet.

Azért nálad meg elég sok minden van, amik elég súlyosak. Én, ha a helyedben lennék, nem vállalnék. De hát ezt te érzed.

Én bipoláris vagyok. Én is nagyon szeretnék babát, de nem tenném ki annak a veszélynek, hogy örökölje a betegségem, na meg az is pokol lenne neki ami velem jár. Inkább nem vállalok gyermeket.

Ajánlom figyelmedbe a Segitség, bipoláris a gyerekem! c. dokumentumfilmet.

4 család életébe enged bepillantást, ahol bipolárisok a gyermekek. Engem ez beszélt le végleg a gyermekvállalásról.. a szivem szakadt meg :( .

De ezek a gyerekek nagyon nagyon nagyon megsinylették, hogy a szüleik nem gondolták át többször, vállaljanak-e gyereket..

(én az ncore-on találtam meg a videót)

Én dolgozni sem tudok sajnos a mentális betegségemmel.

Ezek szerint én a legnehezebb helyzetben lévők között vagyok,mert soha eszembe sem jutott,hogy gyereket vállaljak a mentális problémáim mellett.

Másrészt,ha nagyon kicsi esélye is van,hogy ezt örökli a gyerek,akkor azt is kizárnám.