Anyukák, kismamák, arra is szoktatok gondolni hogy mi lesz a gyerekkel ha majd nagyobb lesz?

MOnd meg anyádnak, hogy nem vagy szárazdajka, és kezdd el élni a saját életedet!

Meg fogja oldani másképp. Senki sem várhatja, hogy e miatt zsákotcában kellene álldogálnod! Mondd meg, hogy ez nem mehet íg ytovább, most már a saját életedre kell koncentrálnod. Adj két hét haladékot, hogy elrendezze, s kezdj el napi tíz órában munkát keresni.Lassan már neki kellene a te gyerekedet pesztrálnia , hogy dolgozhass. Másrészt: ő tart el, ennyit ezért el is várhat. De így te nem tudsz előre lépni. Ezt mond meg neki: hoyg így megfeneklik az életed, muszáj magadra gondolnod s kezdeni valamit. Ennyi gyereknevelési gyakorlattal mehetnél óvónőnek, vagy esetleg külföldre baby sitternek. Talán az lenne a legjobb. Ha sokat nem is keresnél, de elkezdenéd az életed. Ő is jót akar neked: te is a gyereke vagy.Majd megoldja. Bízd ezt rá! Te meg kezd el élni a tiédet! nem vagy olyan fiatal már, 2-3 év múlva talán szülni akarsz te is.

Korodhoz képest nagyon butának és éretlennek tűnsz az irományod alapján.Tudod nem a saját rossz példátokból kellene általánosítani.Én pl ugyan úgy szeretem a 16 éves gyerekemet mint a kicsiket,és sosem hagyom a nagyra a kicsiket,max fél órára,azt is csak akkor ha muszáj.De egyébként Ő nagyon szívesen van velük akkor is amikor senki nem kéri,mert imádja Őket.Az igaz,hogy idő kell a gyerekre,de sok szülő kénytelen reggeltől estig dolgozni,hogy fenn tudja tartani a családot.Egyébként az szerintem sem helyes,amikor gyerekre gyereket bíznak,a szülő dolga vigyázni rá nem a tesóé.

Egyébként 25 évesen talán már eléggé felnőtt vagy ahhoz,hogy éld az életedet,költözz el otthonról,a szüleid meg oldják meg a húgod felügyeletét.De válogasd meg a szavaidat,és ne általánosíts!!Egyébként bőven abban a korban lennél ha agyilag is érett lennél,hogy te magad is anyuka legyél!

Nagyon szomorú, hogy ilyen anyák vannak, de teljesen igazad van, sokan vannak ilyenek!

Én sem értem, hogy az ilyen miért szüli meg a gyerekeit???

Persze, az is igaz, hogy nagyon nehéz munka mellett gyerekeket és családot is intézni, de be kellene látni, hogy "1 fenékkel csak 1 lovat lehet megülni"!...

Én csak azt tudom, hogy mióta megszülettek a gyerekeink, azóta itthon vagyok velük, nagyszülőknek soha nem "passzoltuk le" őket, babyszitter kb. 3x volt nálunk, amikor végképp nem tudtam másképp megoldani, hogy a lakáscserémet intézzem a hivatalokban és az ügyvédnél, ráadásul akkor a férjem is külföldön volt.

Mi a férjemmel együtt vállaltuk, hogy inkább legyen kevesebb a jövedelmünk, de a gyerekek ne csellengjenek iskola után az utcán vagy napközikben. (Szerencsénkre a férjemnek nagyon jó fizetése van.)

Látom, hogy a gyerekeim osztálytársaival mennyire nem törődnek a szüleik, bevásárlóközpontokban csavarognak iskola után, éjfélkor még az utcán kódorognak, stb...

(És az ilyen családokban zömmel 3 gyerek van!)

A gyerekeim azt is csodálkozva mesélik : az osztálytársaik szülei mindenféle egzotikus helyen nyaralnak, a gyereket meg itthon hagyják a nagyinál?... Miért?... (Nekik ez nem természetes.)

Sok gyereket a szülők hétvégére a nagyszülőkhöz "passzolnak le", pont akkor, amikor végre kicsit együtt lehetnének???...

Szóval, nem vagy egyedül, ez nekem is furcsa, pedig én egy anyuka vagyok!

Szerintem te nem vagy köteles a húgod dajkálni. Szerintem egyáltalán nem hiba ha valaki szereti a munkáját, vagy esetleg csak nem akar éhen halni. Bár tényleg lehet nem kéne nekik gyerek. De engem sokkal jobban zavarnak az olyan ősanyák akik minden feláldoznak a gyerkért, és aztán otthon mártírkodnak.

És az ilyenek ne vegyenek kutyát mert avval is sokat kell törődni. Ő nem nő fel ellentétben a gyerekkel.