Anyukák, leendő anyukák, most komolyan, mire ez a nagy izgalom?

Az, hogy valakit érdekel ez a dolog, vagy hogy minél előbb tudni akarja, hogy terhes-e, nem feltétlenül jelenti azt, hogy stresszel. Egyszerűen csak tudatosan készül a babára. Van, akit nem érdekel a dolog, hetekig vár a teszteléssel, aztán fél idős terhesen jut el az első ultrahangra... Nem vagyunk egyformák, csak azt nem zavar, hogy miért zavar egyeseket az, hogy van, aki odafigyel az ilyesmire.

Egyébként az, hogy jön a baba, ha majd akar, meg ha nem stresszelsz rajta, na ez csak a mesében van így. Ha valakinek gond van pl. a hormonjaival, és nincs peteérése, az aztán lazáskodhat akármennyit, attól még nem fog teherbe esni. De ha figyeli a ciklusát, tesztel, hőmérőzik, akkor előbb kiderül, hogy mi lehet a gond, így előbb lehet orvosolni a problémát.

Nagyjából megértem,azokat,akik eddig válaszoltak(nem olvastam el minden választ).Érthető,hogy akik hosszú ideig eredménytelenül próbálkoznak,azok előbb-utóbb különböző eszközökhöz folyamodnak.Viszont én olyannal is találkoztam,aki már az első próbálkozós hónapban nekiállt számolgatni,meg naptár szerint szexelni.Sőt,odáig elment az illető pár,férfi tagja,hogy megkérdezte a férjemtől,hogy mi hogy csináltunk gyereket!!!A férjem meg nézett rá bután,mert az azért nem mondennapos dolog,hogy egy felnőtt férfi ne tudná,hogy készül a kisbaba. :D Aztán kiderült,hogy az illető tisztában van a dolgok menetével,csak arra volt kiváncsi,hogy a kérdésben is felsorolt módszerek közül mi melyiket vetettük be a siker érdekében.

Nézett is nagyot,mikor a férjem mondta,hogy mi szeretkeztünk,amikor kedvünk volt és nem stresszeltük magunkat feleslegesen,pedig 6 hónap után jött csak össze a baba.

Tehát,nem itélem el azokat sem,akik számolgatnak,hőmérőznek,stb.csak szerintem felesleges rögtön rágörcsölni a dologra.Ha hónapok tellnek el és nincs eredmény,akkor persze érdemes kicsit "rásegíteni" a dologra! :)