Karrier vagy baba? Lent kifejtem.

Ha a választás az enyém,akkor a család :-)

Nálunk más a helyzet,de mióta gyermek van a házban,azóta másnak sem élek,imádok itthon lenni,és bár ha valaki azt meri mondani,hogy könnyű,mérges leszek,mert igen,könnyű,könnyebb mint dolgozni és mellette gyereket nevelni,háztartást vezetni,de nem könnyebb,mint bármely más munka,ha beteg a gyerek,nem mehetsz betegszabira és pihenhetsz,ápolnod kell,ha elakad a házival,segíteni Neki....

Nálunk 4 lurkó van,és ha vissza csinálhatnám sem tenném. Augusztus végén volt 7 éve,hogy itthon vagyok- akkor terhességi táppénzre jöttem el,mert olyan helyen dolgoztam,a legnagyobb 6 éves,és élvezem az anyaságot,imádom Őket :-)

Te esetedben nem karrierröl van szó. Csak arról, hogy neked és a férjednek mi jó?

Azért ezt a kérdést 1 évmúlva amikor a kistesó is meg lesz akkor gondolkodj el megint. Èn is szeretek babázni gyerekezni, de most 3 és 1,5 évesek a lányok, már nagyon kimozdulnék ebböl.

A gyerkeknek olyan anyára van szükségük, aki jól érzi magát. Nem nehéz belátni, hogy az, aki kényszerhelyzetben van, nem igazán tudja magát jól érezni, a lényeg tehát, hogy mindenki megtalálja azt, ami számára a megfelelő. Ha te otthon érzed jól magad velük, akkor légy velük otthon sokáig!

Én az „ellenpólust” képviselem, két évig bírtam, hogy csak a gyerekkel és a háztartással foglalkozzam, azután muszáj volt visszaszivárognom dolgozni, mert azt éreztem, megbolondulok. Szerencsére részmunkaidőben, majd otthon dolgozom, szóval nem napi 12 órában egy multinál robotolok, és nagyon nem is szeretnék.

Ezt csak azért írtam le, mert mindezek ellenére azt gondolom, szuper, ha valaki szeret otthon lenni, és az első pár évben legalább a gyerekével tud foglalkozni.

De nem gondolom azt, hogy jó egy gyereknek, ha az anyjának szüksége volna más ingerekre, ám mátírként inkább velül marad évekig, közben síkideg, türelmetlen és elfelelejti, hogy amellett, hogy anya, ember és nő is.

Mindenkinek meg kell találnia a neki való szerepek között az egyensúlyt.

Persze sokszor nincs választása az embernek, mert kell a pénz… örülj neki, ha nálatok nincs így, és beszéld meg a férjeddel, hogy ő se mondjon ilyeneket! Olyan gyorsan elszállnak az évek – ezt régen óriási közhelynek éreztem, de ma már tudom. Amikor pedig már nem lesznek otthon a kicsik, bőven lesz még pár évtizedet dolgozni. :)

(7. vagyok)

Bármit csinálsz, mindig lesznek, akik „rácsodálkoznak”, ha épp másképp élsz, mint ők. Nem kell ezzel foglalkozni. Ismerek 10 gyerekes családot (mielőtt vki azt hinné, nyomorognak: igen jómódúak), számomra lehetetlen elképzelni, hogy 20 évig csak szül és szül valaki, de az anya ettől boldog, „ebben találta meg magát”. Nincs tehát egy üdvözítő út.