A párom eldöntötte, hogy nem akar több gyermeket vállalni, viszont felvetett egy "alternatív" megoldást. Normális ez? A többi lent.

A párommal immár negyedik éve élünk együtt (én 36N ő 43F), s már a kapcsolatunk legelején tisztáztuk: idővel majd szeretnénk családot alapítani. Most, amikor felvetődött a téma (jogosan, hiszen "idő van"!), azt válaszolta, hogy meggondolta magát, nem akar több gyermeket vállalni. Neki már van az előző házasságából kettő, akiket imád(és tényleg így van, kéthetente 600km-t utazik oda, 600-at vissza és mulaszt 2napot a vállalkozásában, csakhogy velük lehessen+minden iskolai szünetet elkért és meg is kapott, kényezteti őket nyakra-főre), és neki ez a két gyermek teljesen elég. Viszont engem nagyon szeret és tudja, hogy mennyire fontos nekem a gyermekvállalás, éppen ezért hajlandó megadni nekem az anyaság örömét, de a gyermeket semmi esetre sem szeretné a nevére venni, nem akarja, hogy a gyermek vagy bárki más tudja, hogy ő az apja, élhet velünk, de úgy fog rá tekinteni, mint az előző házasságomból született gyermekre, akihez vér szerint semmi köze nincsen. Amikor előállt ezzel, nem tudtam: sírjak vagy nevessek?? Hogy kell ezt felfogni: mint egy óriási sértést vagy mint egy kedves áldozatot??? Mit tegyek???