Te elkezdenéd az egyetemet?

Kivel lennének a gyerekek, amikor nem vagy velük?

Mert ha megfelelö, megbízható valaki, akkor éppen a gyerekek érdekében - ugyanis egyre több költséged lesz velük, ahogy nönek -, mindenképpen elvégezném az egyetemet, föként ha ezzel jobb állásra/fizetésre van lehetöség.

A gyerekeken nem sokat segítesz, ha most nem tanulsz, és késöbb nem tudod öket taníttatni, ruházni.

Kedves Kérdező,

én mindenképpen belevágnék, nem tűnik olyan soknak az idő sem, és ha a cslaád is támogat, akkor nem is kérdés.

Az 5 évesek azért már nem igénylik 5 percenként a szülő jelenlétét, az apukájuk is biztosan jól elboldogul velük.

Igaz, nekem csak egy kisfiam van (3 éves), de én is végig tanultam/tanulok mellette, mert arra gondolok, hogy mi családos, vezető vagy szakértő beosztású családos nők már igenis nagyon meg kell, hogy küzdjünk a szakmai fennmaradásunkét- jönnek az egyetemről frissen kikerült, naprakész tudással rendelkező szinglik, akiknek nem kell az oviba rohanni munka után- ez bizony erős verseny.

Jobb erre és a következő 5-10 évre is felkészülni azzal, hogy több tudást, tapasztalatot szerzel- nekem ez a véleményem.

felelősek vagyunk a családunkért anyagilag is: a munkahely megőrzéséért, esetleges előléptetésért is igenis küzdeni és tenni kell.

Neked most van egy jó lehetőséged és egy támogató családod: használd ki feltétlenül.

Nem tudom, te hogy vagy vele, de én magamon már néha érzem, hogy azért egy kicsit több idő agyilag is átrágni a dolgokat (nem úgy megy a vizsgára felkészülés pl. mint 20 évesen napokat éjszakázva stb.)- szóval ha ezt a lehetőséget elszalasztod, ki tudja mikor lesz megint ilyen.

Ne halogasd, az idő nem feltétlenül nekünk dolgozik.

Ha pedig belekezdesz és mégis úgy érzed, hogy túl sok, akkor az első félév után is halaszthatsz egy félévet vagy szusszanhatsz egyet.

Mennyi idős? 4 félév? Az gyorsan elrepül.

A gyerekek természetesen elsők- nekem is az a kisfiam. De akkor is rá is gondolok, az ő jövőjét is szem előtt tartom, amikor újra tanulok, mert ezzel igyekszem biztosítani a jó állásomat, megfelelő fizetésemet, esetleg előmenetelemet. Hosszú távon hidd el, megéri.

Nagy közhely lassan, hogy a gyerekeknek minőségi időre van szükségük: egy tartalmas program, bábszínház, kirándulás, együtt palacsintázás, társasjátékozás stb. a suli utáni vasárnapon hidd el, hogy élvezni fogják.

Mindenképpen vágj bele és mutass példát a kicsiknek is, hogy a tanulás életjosszig fontos és hasznos dolog.

Én is belevágnék, csak mert a gyerekek már kicsit nagyobbak és az apjukkal is jó helyen vannak.

Nekem 2,5 évesek az ikreim, utolsó évem van a főiskolán. Én is gondolkodom, hogy megyek majd MA-ra, tényleg sokkal nehezebb helyt állni családdal a hátad mögött és nem 20 évesen. Bár nem írtad mennyi idős vagy, de gondolom nálad fiatalabbak és függetlenebbek nagyrészt azok, akik kikerülnek a főiskoláról... Én is így vagyok, 31 évesen.

A szabad hétvégéket töltsétek tartalmasan, együtt, hogy a gyerekeknek szinte "fel se tűnjön", hogy a következő hétvégén nem vagy velük szinte!

Szerintem nagyon jó dolog, hogy ennyi idősen is szeretnéd továbbképezni magadat. A mesterképzés 1,5-2 év. Két hetente 2 napot egy 5 éves ikerpár már kibír az anyukájuk nélkül és hidd el később büszkék lesznek rád.

Én 23 éves vagyok, anyukám nyelvet és informatikát tanult mellettem 5-7 éves korom között távképzésben, avagy hétvégi oktatásban, ahogy tetszik. Emlékszem azokra a szombatokra, amiket a nagyimnál, vagy apuval töltöttem, de nem okozott ez bennem törést abszolút. Így utólag visszagondolva nagyon büszke vagyok rá, hogy belevágott és felnőtt fejjel megtanult egy nyelvet, arra pedig végképp, hogy már akkor elkezdett informatikát tanulni, amikor magán emberek tulajdonában még csak nagyon ritkán lehetett számítógépet találni. :)

Ne aggódj emiatt, néha egy kicsit önzőnek kell lenni! :) Ha szeretnél és megteheted, akkor igen is tanulj, ettől még nem leszel rossz anya! :)