Lehülyéz mindenkit a 6 éves gyerekem, csapkodja az ajtót, elveszi a a játékokat a kistestvérétől és röhög rajta,10. jere sem fogad szót... Stb. szerintetek ezt hogyan kezeljem?

hát nekem aztán magyarázhatna a védőnő meg az orvos, ha ilyen neveletlen lenne a gyerekem!

Nem kell nagyon megverni én sem vagyok a híve, de igen is, a szülőnek legyen tekintélye!

Az ilyen fegyelmezetlen gyerekekkel nem igen lehet már mit kezdeni

az ilyen védőnők miatt tartunk ott ahol.

azért kell valami igazán visszatartó.persze a ló túloldalára sem kell átesni. én gyerekkoromban annyit kaptam hogy egy utcának elég lett volna. legtöbb esetben meg sem érdemeltem. illetve számos esetben a közös balhékat én vittem el mert a nővéreim lányok voltak, azokhoz nem nyúltak öcsém pedig a legkisebb, őhozzá azért nem.

1 szó mint 100 valaki esetében fölösleges verni:ilyen voltam én. de a ti gyereketekre ráfér egysmás.

Az a baromi nagy baj, hogy teljesen átestünk a ló túlsó oldalára. A mi gyerekkorunkban, a szüleinkében, a nagyszüleinkében stb. negyede ennyi problémás, neveletlen gyerek nem volt. Meg tudtuk adni a tiszteletet és amit a szüleink mondtak, azt betartottuk akkor is, ha nem tetszett. Igen, előfordult, hogy kaptunk egy nyaklevest, na és? Egyikünk sem lett ettől lelki sérült.

Most jönnek a nagyokos " védőnők" (én ártónőnek hívom őket, egyik rosszabb, mint a másik, nagyon sokat ismerek, de egyet se tudok mondani, akinek csöppnyi agya lenne) hogy a gyereket nem verjük - szerintem alkalmanként egy fenékrecsapás vagy egy jól megérdemelt atyai/anyai pofon sok minden, de nem verés - és tele a világ neveletlen, problémás gyerekkel, azt hiszik, ők a világ közepe, azt tesznek, amit akarnak, ahogy akarnak...

Három gyerekem van. Igen, kaptak már egyet-egyet, ha rászolgáltak. Semmi bajuk nem lett tőle, viszont lehet velük tisztességgel csinálni bármit, nem vallok szégyent velük sehol, képesek tisztességesen viselkedni, szót fogadnak stb. Ettől még vidám, kiegyensúlyozott, mosolygós kis huncut gyerekek, mindenki dicséri őket, életrevalóak, talpraesettek. Csak ismerik a határokat. Arra pedig igenis szükségük van.

Nálunk ugyanaz a helyzet, mint az előttem szólónál. Két gyerekem van, és 3-4 éves korukban mindkettő elkezdte a hisztizős-verekedős korszakot, és minden rosszat eltanultak az oviban, amit csak el lehet képzelni.

Én úgy büntettem őket, hogy amikor meghallottam egy-egy csúnya szót vagy valamelyik rosszul viselkedett, akkor elvettem valamelyik játékukat, de azt, amivel éppen játszanának, tehát ami sokat jelent nekik. Megmondtam, akkor kapják vissza, ha szépen fognak viselkedni. Tehát lehet őket így is kordában tartani, ám amikor már verekedés megy, vagy ahogy te is írtad, nem érdekli őt a büntetés és csak az arcunkba röhög, akkor megy a szájra csapás. Akárki akármit mondd, szerintem egy-egy pofon, fenékre csapás nem verés, nem marad nyoma, és a gyerek is tudni fogja, hogy amit csinál az nem jó.

Most már 5 évesek, egyik sem hisztizik, nem beszél csúnyán, nem vágja magát földhöz a boltban, ha nem veszek csokit, és tisztelnek engem is és az apjukat is, szófogadnak bármikor, mások előtt is szépen viselkednek. Úgyhogy, szerintem van egy kis hatása néha a keményebb büntetésnek is, a védőnők meg.... hát ők meg azt hiszik hogy annyira okosak, pedig aztán néha még én magyaráztam el a miénknek is a dolgokat.