Voltak már mások is ilyen helyzetben?

Másfél heti bevételetek ennyi. Oké. Örülj neki. De ebből én is azt gondolom, hogy kicsit fel is vágsz, még ha nem is veszed észre. Nem rosszindulatból mondom.

Nekünk is ment már nagyon jól meg nagyon rosszul is. Megtapasztaltam azt is, milyen, amikor megveszed a legújabb iPhone-t mert épp kipattan a fejedből reggel, majd azt is, hogy nincs fűtés tél közepén a lakásodban, mert egy rossz üzleti döntés lavinát indított el. Na én ekkor szoktam le arról, hogy elmeséljem melyik cuccunk mennyibe került.

Azt továbbra is szívesen elmesélem bárkinek, hogy mit hol találtam meg, de összegekről nem beszélek.

Barátságot is hanyagoltam már azért, mert az illetőt megvadította, hogy hirtelen jól keresett, és mindenhol csak azt hajtogatta, hogy mit hol mennyiért vett, és aznap mennyit keresett. Nem releváns viszont zavaró. Ha én is megtehetem akkor azt nem értem, hogy miért kell ezt mégis hangoztatni, ha meg nem akkor minek fájdítani mások szívét. Zárójel: ha vki lát egy babakocsit és nem teljesen kezdő a témában, az sejtheti, hogy melyik márka milyen árkategória, szóval kicsit sántít nekem a dolog.

Ha megteheted és az tetszik, akkor vedd. De ilyen esetben mindig kell számolni az irigyekkel. Nekünk, amikor jól ment, mindig megkaptuk, hogy szerencsénk volt, pedig kő keményen megdolgoztunk minden fillérért, soha nem csaltunk semmivel és mégis.

Most kicsit rosszabbul megy, most azt kapjuk meg, hogy sóherek vagyunk, pedig csak behúztuk a nadrágszíjat, mert most ezt hozta a szükség. De speciel én, akár jól ment, akár nem, soha nem költenék ennyit egy babakocsira, sem fölösleges dolgokra, chips, drága kozmetikumok, luxuscikkek korlátlanul stb. Alapvetően megfojuk a pénzt, mert mindig van valami cél, amire gyűjtünk.

Főnökömnek elég jól megy, nem vagyok az irigye, de szerintem hülyeség úgy és annyit költeni, "mert én megadom a legjobbat neki címen".

Külföldről hozat a gyereknek ruhákat, babakocsit stb.

A születése volt két milla a gyereknek. Nekem ez sok. De mindenki azt csinál, amit akar...

Szia!

Én szegény vagyok, de nem csesztetnék amiatt senkit, hogy drága babakocsit vett a gyermekének, max. csak megcsodálnám, hogy milyen szép is. Én is mindenből a legjobbat adnám a gyermekemnek, ha megtehetném. Ne foglalkozz az ilyen anyukákkal.

4 éve a Cora-ból vetettem a Párommal egy babakocsit,26 ezer volt,adtak hozzá hordozót,golygósítható kerekű,nagyszerűen lehet bele pakolni,könnyű összecsukni,és még mindig bírja azóta a 3. gyereket...

Nem értem miért költ valaki annyi pénzt...

Én,mint csóró anyuka azt mondom,hogy azért szólnak meg,mert vannak,akik azt a pénzt- mondjuk egy 70 ért vettek volna babakocsit,és maradna 100- más helyre is el tudták volna költeni,aminek értelme is lenne,pl ruha,vagy félre tenni szűkösebb időkre,vagy a születendő gyereknek nyitni egy számlát...

Engem nem érdekel,ki hova költi a dellát,sem a gyerekeim,sem a családom nem látja a kárát.

Szép estét Nektek! :-)