Nagyon rosszul evő gyermek (ek) et nevelő anyukákhoz olyan kérdésem volna, hogy mennyit eszik a picitek nagyátlagban, milyen evési problémával küzdötök és milyen megoldásokat találtatok étvágytalanságra?

Köszönöm a válaszaitokat, utolsó neked pedig a komplett étrendet, nekem nagyjából ugyanilyeneket és ugyanennyit esznek, van azért kivétel: bundáskenyeret szoktak meg zsíros kenyeret, ha ketten egyszerre egy fél karéj kenyeret, összeteszem a kezem, de ez a max., a kicsi eszi a gyümölcsöt, tápszert napjában 3x kapnak, a 2 és fél évesemet már szeretném leszoktatni róla, de nem lehet, igényli.A pici még szopik, sokat, napjában vagy 6x.Főzeléket egyáltalán nem, frissen sülteket, szóval bundázott kajákat esetleg + sült krumplit, teljesen vegyes az étrendjük.Tulképp a gondom nem is ezzel van, hiszen már orvos is látta őket, apjuk és az egész családja abszolut soványak, majdhogynem kórosan, "hirhedt" rosszevők voltak világéletükben a férjem testvérei is, anyósom a bizonyíték rá, ő is anno ennyit "szenvedett" velük.Mikor elmondtam a gasztroenterológusnak, rá is írta a papírra, hogy családi örökletes tulajdonság, az endokrinológus pedig csak megerősítette.Viszont a tanácsadások....háziorvost már váltottam, nem ezért, de ez is közrejátszott, de a védőnő!!Az maradt.A sajátunkkal nem találkozunk, mert a tanácsadások alkalmával ugye az új orvoshoz megyünk és az ottani védőnő lát el minket;eddig rendes volt, de rájöttem, tök kéétszínű, a múltkor majdhogynem letámadott, miért nem esznek mennyiséget a gyerekek??!!!Az asszisztensnő, akit eddig szintén jófejnek tartottam, nem akart megbántani, de beszólt, hogy épp, hogy éhen nem halnak...Majdnem mondtam, hogy bocs, de nem a 3.világban élünk, hogy súlyos alultápláltságról legyen szó...Bocsi, hogy leírom, de kiváncsi vagyok egyúttal rá, hogy ti hogy álltok ezzel a kérdéssel, titeket is "cseszegetni" szoktak?

Köszi utolsó, és szerencséd van, illetve a külföldi országban élőknek, ahol nincs ekkora "hagyománya" a védőnőknek, mint itthon, én, mióta megvannak a gyerekek, csak szívok miattuk, illetve ha nem közvetve ők szerepelnek egy-egy dologban, akkor is az egész maszlag tőlük indul ki mindig, de épkézláb tanácsadással nem tudnak szolgálni, semmivel, ez az "új" - csak területileg nem hozzá tartozunk - tiltólistára tette az almalevet meg mindenféle gyümölcslevet, mondván, attól nincs étvágyuk, mert eltelnek vele, igyanak vizet.Na, gyermekeim inkább nem ittak, mikor vizes cumisüveget dugtam az orruk alá.Aztán: ne egyenek hüvelyeseket, a borsót kivéve, egyik nap lencselevest csináltam daragaluskával, úgy rácsavarodtak, mint annak a rendje, na...ők ilyen gyerekek, és még olyanok, hogy nem bírnak megmaradni ülve, mikor esznek, őket nem lehet leszögezni az etetőszékükbe, mert inkább nem esznek - tudom, a makacságukkal is vannak problémák, de ez hosszú, hogy miért nem nevelem őket olyan hű, de következetesen, megvan az oka; nagyobbik lányom súlyos oxigénhiánnyal született, mentális fejlődése sajna nagyon lassú, se járni, se beszélni nem tud 2,5 évesen...szóval örülök, ha "rosszalkodik" és makacskodik, mert az azt jelenti, hogy beindul nála lassacskán az agyának azon perifériájának a fejlődése, amely az olyan ingereket dolgozza fel, amik a külvilágból érik és az AKARAT mint olyan, a neurológus is mindig azt kérdezi először, hogy hogyan fejezi ki éppen az akaratát...dehát ezt nem érti egyik se, persze, mert nem volt soha beteg gyerekük, akinél, már bocsánat, ezt kellene egyszer majd beszólni, teljesen jogosan, hogy az a legkisebb gond, hogy nem ül meg evés közben és hogy alig-alig eszik..mert ez így van. na, de eredeti téma: semmire nem kellenek az itteni védőnők, mert amikor kell a segítségük, semmit nem tesznek, amikor meg felesleges a sopánkodásuk, akkor meg rögtön képbe vannak.Ez az "új" is, először nem szajkózta a véleményét, én hülye meg azt hittem, ennyire empatikus, megértő stb.erre a nagy l..pikulát.Nem baj, nem járunk sűrűn már úgyse tanácsadásokra, értünk ugyan fel nem veszik a fejkvóta-pénzt / alkalom, az biztos. :)