Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Tényleg a 2 év körüli korkülön...

Tényleg a 2 év körüli korkülönbség a legjobb a gyerekeknek? Megéri bevállalni 1-2 nehéz évet a gyerekek érdekében akkor is, ha a szülők még nem annyira akarnák a kistesót most?

Figyelt kérdés

1 éves a lányom, mindenki mondja hogy ugye már "rajta vagyunk" a kistesón. Hát nem vagyunk.

De már annyian elmondták hogy csak a kis korkülönbség a jó és ha nagyobb lesz akkor nem lesznek jó testvérek stb. Emiatt már olyan önzőnek érzem magunkat, hogy nem vállaljuk :-(


Ti mit gondoltok? Vágjunk bele vagy várjunk?


2013. júl. 15. 08:22
1 2
 1/14 anonim ***** válasza:
Akkor vágjatok bele, mikor késznek érzitek magatokat arra, hogy jöhet a kistesó. Mi nem tettünk ellene, úgyhogy nálunk 19 hónap lesz a különbség. Tisztában vagyok vele, hogy az első időszak kemény lesz, de más anyuka is megoldotta, akkor én is megoldom majd valahogy. Egyáltalán ne érezd önzőnek magadat. Senkinek semmi köze, hogy mikor érkezik a tesó. Nem is értem az embereket, akik ilyen kérdéseket feltesznek...
2013. júl. 15. 08:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
Mi 2 volt a kicsi, mikor belevágtunk, nemsokára fog megszületni. Szerintem így sem lesz könnyű, de a sógornőmnél csak 22 hónap a korkülönbség, kemény volt az első évük. Most kezd már könnyebb lenni a helyzet.
2013. júl. 15. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:

Csak akkor vágjatok bele, ha ti akartok már még egy gyereket, ne ajándéknak "készüljön" :)

Ha kicsi a korkülönbség, nehezebb az eleje, de jobban tudnak majd nagyobbként együtt játszani. Ha nagyobb, akkor könnyebb a te dolgod (pl. nem kell kettőt egyszerre pelenkázni és fizikailag is jobban regenerálódsz a két terhesség között), viszont tán később nehéz lesz olyan programokat találni, ami mindkettőt leköti. Aztán sokaknál az is bejátszik, hogy egy huzamban szeretnék letudni a "munkaszünetet", mások meg pont nem akarnak sokáig kiesni.

De nem attól függ, számíthatnak-e majd egymásra, igazi jó testvérek lesznek-e felnőtt korukban is, hogy mekkora a korkülönbség. Sok ellenpélda van erre is, arra is. Inkább szocializálódás és személyiség kérdése - előbbi majd jórészt rajtatok múlik, utóbbi meg zsákbamacska.

2013. júl. 15. 08:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
100%

Én még csak az első babát várom, így tapasztalatom csak annyi van, hogy van egy 5.5 évvel fiatalabb öcsém. Nem tudom, hogy ideális vagy sem a korkülönbség köztünk, annyi biztos hogy jó testvérei vagyunk a másiknak. Persze gyerekként néha "nyírtuk" egymást,de ez szerintem kiskorkülönbségű testvéreknél is előfordul.

Szóval szerintem csak magatokra hallgass,amikor ti késznek érzitek magatokat a kistesóra, akkor vágjatok bele.

2013. júl. 15. 08:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
82%
A kis korkülönbség nem garancia semmire, valahol pont az ellenkezője sül el és rossz testvérek lesznek a gyerekek. Ráadásul anyukának egyikre sincs kellő ideje, mert egyik pici, másik kicsi. Én akkor vágnék bele, ha mindketten úgy éreznénk, hogy itt az ideje, de nem muszájból!
2013. júl. 15. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:

A gyerekvállalás két ember döntése, a szülőké, senki másé. Minket is nyúztak, hogy "de kell", meg "jaj, mi lesz, ha nem lesz testvére"...Az elsővel is nehezen estem teherbe, semmi sem garantálta, hogy a következő gyerekünkre nem-e kell szintén éveket várni.

Majdnem kettő éves volt a fiam, amikor úgy éreztük mind a ketten a férjemmel, hogy a fiunk már "nagy", újra babáznánk. 7 hónap kellett ahhoz, hogy terhes legyek, majdnem három éves lesz a nagyobb, mikor születik a kicsi. Mi ezt így éreztük jónak.

Barátnőmék kis korkülönbséget szerettek volna, 1-2 évet, de közbe jött munkanélküliség, betegség, nehezen esett teherbe a másodikkal (majdnem egy év, míg az első gyerek másodszorra összejött), így majdnem öt év lesz a két fiú között.

A bátyám és közöttem 3 év van, az öcsém és közöttem viszont 8. Ugyebár közöttük 11 év a különbség. Ennek ellenére mind a hárman jó testvérek vagyunk, kis vagy nagy korkülönbség ide, vagy oda.

Akkor vágjatok bele, ha mind a ketten, főleg te, késznek érzitek magatokat. Te leszel otthon két kicsivel, neked lesz kétszer annyi dolgod, a nyomulók eltűnnek, amikor arról van szó, hogy elakadtál a két kicsivel és segítség kellene....

2013. júl. 15. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim ***** válasza:
100%

Öcsém és köztem 4 év korkülönbség van, és tudtunk együtt játszani.... persze megvolt a féltékenység is, meg nyírtuk is egymást, de ez nem korkülönbség függő szerintem! A mai napig nagyon jó tesók vagyunk :). Szóval ha várni szeretnétek még, akkor szerintem várhattok még nyugodtan.

Egyébként már akkor voltam én is annyira értelmes hogy együtt vártam a szüleimmel a tesó érkezését :))) Gyerekként nagyon jókat bringáztunk együtt, sőőőt autóztunk is együtt sokat (bár én alapból is szerettem autózni), bújócskáztunk is rengeteget, pedig 4 év volt a különbség!

2013. júl. 15. 10:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
A húgom és én köztem 2 és fél év van, nagyon rossz testvérek voltunk, egyfolytában veszekedtünk, anyuék szerint nekem kellett volna az okos nagynak lenni. Gyermekeim közt több mint három év van, nagyobbik lány, kissebbik fiú, sokat játszanak együtt, a nagy húzza magával a picit, a fiam 5 évesen már komoly társasjátékokat játszott végig velünk, pl. Monopoly, Catan... ez nagy előnyére vált. Én mindig próbáltam felettük igazságosan ítélkezni, úgy látom meg is van az eredménye, sokszor szövetkeznek már ketten együtt. Ja és hamarosan jön a kistesó, 7 év lesz a korkülönbség. Ti is akkor vállaljátok be, ha készen álltok rá, én nem bántam meg, hogy így alakult :-)
2013. júl. 15. 10:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 Kiki01 ***** válasza:
Hát, nekem egy 16 hónaposom van meg egy 16 hetes pocaklakóm, már a terhesség sem könnyű egy örökmozgó mellett...Hányingerrel küszködve pl. nem valami kellemes a kakis pelust cserélni, csak hogy egyet említsek. És akkor még ott a gond hogy ki fog a nagyra vigyázni míg kórházban leszek, merthogy iszonyat anyás, a párom meg nem hajlandó rá vigyázni hogy szokja meg nélkülem is, mert nem bírja ha sír, szóval van vele gond elég. Ha nem akarjátok vállalni, ne is vállaljátok csak azért mert mások kényszert éreznek hogy beleszóljanak az életetekbe.
2013. júl. 15. 10:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
100%
Ne másnak akarj megfelelni, csak saját magatoknak! Akkor vágjatok bele csak szerintem is, ha már késznek érzitek rá magatokat! Nekem nem volt szívem ahhoz, hogy kicsi gyerek mellé bevállaljak egy babát, mert így egyikük sem kapja meg a maximális figyelmet, valamelyik mellőzve lesz mindig, mert kettőre sok esetben nem lehet figyelni egyszerre. Meg nem is akartam szétcsúszott, túlterhelt anyuka lenni, mert azzal a gyerekeknek is ártottam volna. Az sok stresszel jár, és ne stresszben nőjön fel az a kicsi. Mi mondjuk eltúloztuk a várakozást, a két gyerek között 13 év van, de egyáltalán nem gondolom, hogy ez hátrány nekik, hisz nem egymásnak szültem őket:)
2013. júl. 15. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!