Az gáz, ha én azt nem tudtam, hogy sétáláskor a járdán a gyerek mindig belül menjen és kívül a felnőtt?

Nem gáz.

Én pl a biciklizésben soha nem értettem miért megy a felnőtt elől és a gyerek utána, nekem úgy logikus, hogy előttem biciklizik és látom mit csinál. Mindenki más, de a gyerek úgysem melletted sétál vigyázzban, így is úgyis figyelni kell rá.

Ha valakinek nincs gyereke, sok mindenre nem gondol...előfordul, most megtanultad. Valaki nagy ügyet csinált belőle?

Van akinek még rosszabb:

[link]

Mondjuk szerintem ez benne van az ember vérében, pláne ha szülő. Gyerek csakis belül!

Leszidott valaki? Tedd túl magad rajta, holnap már jól fogod csinálni!

Alapból jön egy anyánál átlagban, hogy védi a gyerekét.

Tehát ha úttesten sétálok szembe a forgalommal, a gyerek belül megy, hisz ha nagyon közel előz az autó az nagyon veszélyes ránézve!

Ha a járdán sétálunk, egyik oldalt kerítések, másik oldalt füves fás, erdő rész, tehát nem út, akkor a gyerek megy kívülről, mert a kerítéshez ugráló kutyák sem kevésbé veszélyesek. A gyerekek meg imádják a kerítéseket megfogdosni, hozzáérni.

Ha az úton biciklivel megyünk, vagy kívül megyek mellette ezzel védve őt, de a bicikliülésem leengeve hogy azonnal tegyem le a lában ha bekólingyál a gyerek felém. Vagy előttem megy. Többnyire úgy van, hogy előttem megy, de az én első kerekem az ő hátsó kereke mellett van. Így nem foglalunk el fél útpályát,de védem közben a gyerekem.

Szerintem ezek a dolgok nem tudás-nem tudás kérdése. egyszerűen jön anyai ösztönünkből, hogy védjük a gyerekünket!

Egy apánál pl ezek sokkal ritkábban vannak meg. Persze vannak nyilván kivételek, de belőlük valahogy kimaradt ez az ösztön rész.