Anyukák, ti örülnétek, vagy mérgesek lennétek? Mit szólnátok?

csak hangom nincs, meg fáj ha nyelek, éjjel lázas is voltam de napközben nem. Anya mondta hogy ne menjek én meg nem tiltakoztam, bepótolom úgyis, az nem gond. Nem bírtam feküdni meg nem hagyott nyugton a dolog hogyha elkísér orvoshoz utána rohanhat megint munkába és nem is pihenhet szegény és még a konyha is meg minden... ezért inkább gondoltam ha már itthon vagyok legalább hagy segítsek valamit neki. Olyan sokat teszértünk és szegény örökké kimerült meg minden. Ennyit én is meg tudok csinálni és hiába vagyok beteg nem akartam magam haszontalannak érezni mg hogy csak bonyolítom a napját meg miattam ugrik az alvása.

Telefonom nincs nem tudtam volna megkérdezni.

De nem is baj, nem haragudott egyáltalán, főzelék biztos nem lesz a kelből mert az az egyetlen amit a tesóm nem eszik meg, úgyhogy majd kitalál valamit anyu. Azért kicsit mérges volt ,hogy nem maradtam ágyban ahogy kérte, DE azt mondta nagyon kedves tőlem és köszöni hogy segítek és büszke rám nagyon! Máskor is szoktam neki sokat segíteni és kisebb dolgokat mindig megcsinálok, de még sohasem főztem a családnak tökegyedül. én meg mikor már elaludt kicsit sírtam mert annyira jól esett nekem amit mondott.