Mi mostanában ez az "éld ki magad" divat?

Kedves hatos, elárulom a nagybetűs élet a családdal kezdődik nem a hányós diszkóval.

Kérdező, ne törődj senkivel aki rosszindulatú én is 24 évesen szültem, soha életembe nem voltam diszkóban, sem fesztiválon, és nem is hiányzott. ellenben utazni, kirándulni, múzeumba járni imádunk a férjemmel. Nekünk EZ a nagybetűs élet.

Általában azok mondanak ilyet akik sehova sem járnak,és úgy gondolják ha gyerekük van már nem is szórakozhatnak.

Mi a párommal nem vagyunk otthonülősek,szeretünk eljárkálni,utazgatni,sőt szórakozni is,a kerti partikat,iszogatós estéket,és itt nem olyanra kell gondolni,hogy cigizünk,drogozunk,részegen fetrengünk.

Úgy gondolom gyerek mellett is lehet és van is szükség kikapcsolódásra szórakozásra,persze lehet valakinek nincs rá igénye, de én szeretek elmenni kávézni,vásárolni,színházba,moziba menni,szórakozni a barátnőkkel vagy kettesben a párommal.

Nem járunk buliról buliba, a fiunkkal törődünk,és hülyeségnek tartom,hogy csak azért biztosan elválunk,mert fiatalok vagyunk.

Emellett a gyereknek is jó ha viszik ide oda strandra,állatkertbe,kirándulni stb.

Ne foglalkozz ezekkel a rosszindulatú emberekkel nem érdemes.

Mi nem terveztük a fiunkat,de eszünkbe sem jutott megölni,csak mert fiatalok vagyunk(mikor terhes lettem 20 voltam a párom 19).

Úgy gondolom jogom van hozzá,hogy eldöntsem hogyan élem az életem,besavanyodott vénlányként akarok-e otthon ülni és 50 évesként viselkedni,vagy,mint a többi 20 éves fiatalosan élem az életet amellett persze,hogy tanulok,dolgozom gyereket nevelek. 23L

"a nagybetűs élet a családdal kezdődik nem a hányós diszkóval. "

Bár nem nekem szántad, azért ezzel vitatkoznék. az, h neked a nagybetűs élet a családdal kezdődött, mert előtte nem csináltál semmit, az a te dolgod. De nem mindenkinek kezdődik ezzel. Akinek pl. meghalnak a szülei 17 éves korában, és rászakad a háztartás plusz a kisebb testvére ,annak onnantól kezdődik. Akit felvesznek az áhított egyetemre 18 évesen és élete legjobb barátságait köti és élete legjobb bulijait éli meg, ő onnantól számolja. Van, aki az élete első fizetésétől vagy onnantól, h elköltözött otthonról.

Engem csak az érdekel,h kik sajnálnak le,kik szólnak be?

Mert mi is fiatalon házasodtunk,lettünk szülők a férjemmel(23-24évesen),de minket soha senki nem sajnált le,nem mondták,hogy élnünk kellene még és társai.

Itt viszont tök sokan jönnek ezzel..most vagy mi vagyunk megáldva jó környezettel vagy én nem tudom...

Pedig mi imádtuk a nagy bulikat,fesztiválokat,hajnalig tartó sörözéseket,de érdekes módon nekünk soha senki nem szólt be...

Érdekes amit írsz, ill kérdezel.

Tudod én és mi sem voltunk ezek a tipusok a férjemmel.. Sőt. Egyikünk sem rúgott be soha és nem voltunk bulizósak. :) 17 voltam, mikor megismertem, majd lassan haladtunk. :) Költözés családi segítséggel saját lakás, esküvő, jogsiszerzés egyszerre, éééés 7 éves kapcsolat után baba. :)

BOLDOGOK vagyunk, mindenünk megvan!! Szeretjük egymást és imádjuk a kislányunkat, és most jön a DE.

Igen, sosem hittem volna, de hiányzik, hogy keveset "éltünk" NEM a hányós pasizós bulikra gondolok, de nem utaztunk kettesben.. Nem jártunk világot, nem tapasztaltunk eleget, nincsenek nagy sztorik majd a gyerekenek...

Igen, nagyon nagyon sok mindent lehet a kicsivel is csinálni, de nagyon sok mindent NEM! :(

Illetve lehet, de nem tudom mi abban a nagyon nagy pihenés, h pl elmész egy babával wellnessre és azt figyeled, mikor kell ennie, aludnia, sétálnia, mikor kakilt be, felpakolod az egész (nem a fél) háztartást miatta, majd ott semmit nem találsz, miután hazajösz akkor pedig moshatsz egy halommal.

Nem akarok pesszimistának tűnni, mondom minden ok, de talán több élményt kellet volna átélnünk a kicsi előtt.

Van segítségünk, mami is sokat itt van, és vigyáz is a kicsire, mehetünk ide oda, de már még sem uyganaz, hogy ha kapjuk magunkat este, indulunk moziba, vagy ilyesmi. Sokszor álmosak vagyunk, csak az ágy érdekel, de persze figyelünk egymásra és nem hagyjuk kihúnyni a szikrát, de ez nehéz. :)

Szóval ne vedd bántásnak, csak tényleg fiatalok vagytok és ezekre gondolhatnak, akik ezt mondják. :)

A lényeg, hogy ha ezt akartátok, így is lesz jó és nagyon sok boldogságot, egészséget kívánok és könnyű szülést!!

Egy 10 hós tündérke boldog anyukája. :)

Nem ítéllek el titeket, amiért ilyen fiatalon már családot alapítotok. Csak szerintem a többségnek azért furcsa, mert ilyen korban még nagyon sokan egyetemre járnak, nincs saját egzisztenciájuk, élik a kis egyetemi életüket.

2 olyan csoporttársam is van (egyik 23, másik 24), akik bár nagyon vágynak rá, de még esélyük sincs, még 2 év van hátra diplomáig. Ja és egyiküknek sincs olyan barátja, aki el tudná tartani őket, amíg otthon vannak..

Vagy pl. barátom is most lesz 25 éves, de ő is egyetem van még.

Úgyhogy vannak, akik hiába szeretnének, még nincs rá lehetőségük (vagyis van: ha otthagyják az egyetemet, és 0 munkatapasztalattal elmennek szülni gyesre...). De addig meg mégis kell valamit csinálni, csak fiatalok vagyunk :)