Fogom bírni vagy inkább ne vágjak bele?

én talán nem is a túlterheltség miatt nem vállalnám be, hanem mert inkább a gyerekekkel tölteném a hétvégéket

ekkora gyerekeknek óriási szükségük van az anyjukra, ha mindkettő bölcsis még, akkor a kisebbik nagyon pici lehet

hétköznap nem sok idő jut a napból, legalább a hétvégék maradjanak meg (de ez csak az én személyes véleményem)

Azt nem írtad, hogy pontosan miért érzed úgy, hogy mást is kell csinálnod, tanulnod. De valamiért ezt gondolod, s szerintem pont ezért bele kellene vágnod. Előtte, ha a helyedben volnék, akkor a következő kérdésekre keresnék azért választ.

Biztos kell nekem ez a tanfolyam, biztosan a hasznomra válna?

Kb. mennyit kellene készülni az órák között, hány vizsga van és milyen gyakran?

Milyen a tananyag - készen biztosítják és csak meg kell tanulni, vagy utána kell járni, külön ezt-azt elolvasni?

Előre ki kell fizetni, vagy lehet részletekben is, s ebből következik a következő kérdés is: van-e valamilyen következménye annak, ha menet közben abba hagyom (az elbukott pénzen kívül).

Anyukádon kívül kitől kaphatsz még segítséget? Barátok, párod? Min tudnál még otthon egyszerűsíteni?

Drukkolok neked!

Amit írtál, már abból az érződik ki, hogy már most túlterheltnek érzed magad. De ezt neked kell tudod. Vannak emberek akik bírják az ilyen jellegű terhelést, sőt igénylik és vannak akik nem. De abba is gondolj bele, hogy a két gyerekkel nem lesz könnyebb, vagy több szabadidőd egy jó pár évig még. Azonban a tanfolyam most indul és anyukád most még tud segíteni. Azonban azzal, hogy te túlterheled magad, azzal az egész családodat is tulterheled.

Képzeld el hogy már most a tanfolyamra jársz. A gyerekek már lefeküdtek. Még elpakolsz, lefürdesz és ahelyett hogy bebújnál az ágyba aludni vagy tvzni, fogod és előveszed a tankönyvet. Megéri ez a tanfolyam? Tudod az ott tanultakat kamatoztatni? Vagy csak egyszerűen érdekel a téma, amiről szól?

Erre a kérdésre csak te tudod a választ.

A 4. válaszoló vagyok.

Én nyolc hónapos terhesen, egy két éves gyerek mellett jártam kresz tanfolyamra és vizsgáztam le hibapont nélkül. Napközben a fiammal voltam, este kivasaltam egy tonna babaruhát, majd 11-től tanultam. Mondjuk nekem másnap nem kellett dolgozni menni. De az hihetetlen jó érzés volt, hogy még fog az agyam, még mindig tudom, hogy hogyan kell tanulni. És mivel kevés időm volt, sokkal hatékonyabb is voltam.

Most várom a nyarat, hogy mehessek végre vezetni is:-) Addigra a lányka meglesz nélkülem három óránál többet is:-)

Nehéz lesz, nagyon, de bírni fogod!

Én biztos belevágnék, ha úgy érzed érdekel.

Azért a kresszt ne hasonlítsuk ehez. Egy tanfolyamra általában soakt kell tanulni, a kresszt simán le lehet tenni, ha csak ott vagy az órákon, otthon elő sem kell venni.

Szia! Ezt a kérdést akár én is feltehettem volna:-)) Nekem egy 3 éves gyerekem van, akit egyedül nevelek. Most kezdte az ovit én meg 8 órában melózom. Nálunk is a nagymama jár a gyerekért délutánonként. Pont most filózom egy OKJ-s tanfolyamon.

A tanfolyam, amit választottál, csak szombaton van? Hétköznap délután nincs? Mert akkor esetleg a munkáltatóval lehetne egyezkedni és eljárnál hétköznap gondolom 2x, amikoris késôbb érnél haza, viszont a hétvégéid szabadok lennének. Én pont ezen gondolkozom. Egyébként tényleg csak akkor vállald be, ha ettôl nem leszel milliószor stresszesebb. Ha bizonytalan vagy e téren, akkor esetleg várj még vele egy kicsit. Késôbb talán könnyebben megoldod, kevésbé stresszesen.

Sok sikert! Kiváncsi vagyok a döntésedre, megköszönöm, ha megírod.

Szia! Azt gondolom, tanulni mindig érdemes, és nem függ attól, hogy „megéri-e”, mert minden új tudás hasznodra van, még ha közvetlenül nem is érzed, vagy csak évek múlva derül ki. Szóval megértem a dilemmádat, mert én is nagyon szeretek tanulni, gyerek mellett másoddiplomáztam, és életem legjobb döntése volt, olyan eminens voltam, mint soha, élveztem, hogy használom az agyam.

Persze ahogy írod, te a munkahelyeden is rendesen le vagy terhelve, és ikrekkel nem lehet könnyű, bevallom, csodálom, hogy egyáltalán bírsz 8 órában dolgozni mellettük.

Ahogy mások írták, te tudod, mit bírsz, ebben senki nem tud okosat mondani, ismerek olyan négygyerekes nőt, aki egyetemre jár és dolgozik is a gyerekei mellett (mondjuk nem bölcsisek, hanem ovisok és kisiskolások), folyton pörög, meg nem áll. Ha valaki ilyen engergikus típus, akkor nem kérdés, hogy bírja.

Szerintem arra gondolj, mi lehet a legrosszabb kimentel? Ha jelentkezel, elkezded, és rájössz, hogy nem bírod, akkor abbahagyhatod. Nem olyan tragikus, nem? :)