Ahol testvérek vannak: a nagyobb hány évesen kísérhette oviba/iskolába a kisebbet?

Rettentően nehéz olyan állást találni, ahol tolerálják, hogy én viszem a kicsit oviba, és beérni csak 8.10-8.30 között tudok.

A legtöbb munka jó esetben 8.00-kor kezdődik, és illik legalább 15 perccel előbb beérni, rosszabb esetben két szak, három szak, 12 órás folyamatos, stb.

Sajnos kocsi nincs, csak busszal tudok bejárni, az meg ilyen remekül közlekedik. Az előző busz hat után indul, és fél hétkor nyit az ovi.

Kezdek kétségbeesni, annyira nehéz egyáltalán bármilyen állást találni, nem tehetem meg, hogy még válogatok is.

Eddig is ez az egy szempontom volt, hogy oviba tudjam hordani a kicsit, így rengeteg békát lenyeltem. Nem voltam soha 4 óránál többre bejelentve, bár legtöbbször 10-12 órát dolgoztam naponta, nevetséges fizetésért, a bejárás minden költségét átvállalom, lenyeltem a megalázást, a rossz munkakörülményeket, mindent.

Most ez is kevés. :(

Anyósom sokat figyel a gyerekekre délután, örülhetek, ha van segítség.

Ennek fejében is sok békát lenyelek.

Most természetesen én vagyok a család szégyene, meg az alkalmatlan anya, amiért úgy gondolom, egy 9 (lassan 10) éves gyerek el tudja kísérni a 4 (két hónapon belül 5) éves másikat a gyalog 10 percre található oviba.

Hozzáteszem, kis falu, autós forgalom alig-alig, mindketten tudják az utat, és elég régóta tudják, mikor lehet átmenni az úton.

Egy kereszteződésben kell átmenniük, és ott sincs forgalom, legtöbbször semmi se jön.

Nekem már ovis középsős gyerekként (durván 5 éves kortól) egyedül kellett öltözni, becsukni a kaput, és elmenni az oviba, ami messzebb volt. Soha semmi bajom nem esett, és senki se tépte le anyám fejét se.

Sőt, nyaranta egyedül voltam otthon, senki se vigyázott rám.

Talán ezért olyan marha nehéz felfognom, hogy két ügyes, okos gyereknek miért nem lehet együtt menni.

A nagyobb természetesen egyedül jár suliba, és már cikinek is tartaná a kísérgetést.

Ennek ellenére van olyan ötödikes iskolatársa is, akit hoznak-visznek, kísérnek, nehogy "baja essen".

Egy fizetésből nem tudunk megélni, és mindenképpen munkát akarok vállalni.

Tudom, tudom: hosszú lett.