Rosszabbul vagy jobban teltek bárányhimlős gyermekeid napjai, mint ahogy gondoltad?

Hát én megmondom, sokkal rosszabbra számítottam, annyira riogattak mások hogy hú mi lesz ha elkapják, majd vakaróznak egész nap, aminek megmarad a helye és csúnya lesz, meg hogy lázasak lesznek stb.

Ahhoz képest a fiam csak egész kicsit viszketett láza egyáltalán nem volt. A lányom jobban tele volt pöttyökkel, de ő sem vakarózott egy kis hőemelkedése volt és ennyi.

És nem maradt meg nekik sehol. Ettől féltünk annyira:)

14 hónapos volt a lányunk!

Az első nap amikor kijöttek a pöttyei nem volt nyűgös, csak éjszaka. De az első 3 nap volt a legnehezebb, nem is igazán aludtunk, pedig kapott gyógyszert, ami enyhíti a viszketést(zyrtec). A 3. napon lett 39 fokos láza! Azután már jobb lett, de a pöttyök nehezen múltak.

Kellett nekik jó bő 2 hónap mire mind eltűnt, 2 db megmaradt, a pociján és az arcán, de nem vészes egyik sem, ennyi baja legyen egész életében! Én sokkal rosszabbra számítottam,így utólag belegondolva. De nem voltam rá felkészülve, mert azért ovis korba szoktak átesni a gyerekek,persze hamarabb a tesóktól kapják el.Ő az uncsijától kapta el, bár sejtettem, hogy valószínű rajta is ki fognak jönni.

Nálunk sem volt vészes, kb 40-50 pötty, láz semmi. Viszketés igen, de ő egy szúnyogcsípést is anyonvakar.

Remélem azért védett lett, főleg, hogy az öccse el sem kapta tőle. Csodálkozom ezerrel...

Èn is sokkal rosszabbra szàmìtottam.

A lànyom hozta haza az ovibòl, 3,5 èves volt. Bàr sok pöttye volt, de nem igazàn vakaròzott. Kettőnek maradt mèg a hely, egy a homlokàn, èrdekes, hogy hajszàl pontosan ott, ahol nekem meg tesòmnak, a màsik a hasàn, de csak akkor làtszik, ha egèsz közelről nèzem. Làzas nem volt.

A kicsi is elkapta termèszetesen, ő 9 hònapos volt. Neki sem volt làza, neki mèg több pöttye volt, mint a nagynak, őt azèrt jobban megviselte nyűgösebb volt, de ítt is sokkal rosszabra szàmìtottam.

Amìg teljesen helyre jött a bőrük, az több hònap volt, de a sebek 2 hèt alatt eltűntek, csak a helyük gyògyult lassan.

Én nem számítottam rosszra, és nem is volt rossz. Emlékeztem rá még gyerekkoromból, hogy nekem milyen volt, de csak annyi kellemetlenségre emlékeztem, hogy viszketett. Na, a fiamnál is kb. ennyi volt, meg másfél napig egy kis láz, de az is ilyen éppen csak valami. Mondjuk azon ledöbbentem, hogy három évesen mennyivel fegyelmezettebb, mint én, mert amikor megmondtam neki, hogy nem szabad vakarózni, onnantól kezdve nem vakarózott, pedig azért viszketett neki.

Két hét után már teljesen olyan volt a bőre, mint a bárányhimlő előtt, de egy hét is elég volt ahhoz, hogy már jóval kevésbé látsszon, és a viszketés is alábbhagyjon. Na meg persze arra kapta az ilyenkor szokásos dolgokat, amiktől elviselhetőbb.