Gondolom mindenkinek meg van miért nem akar több gyereket.
2 lányom van.
Nekem az elsö okom, hogy soha többet nem akarok szoptatni. Kegyetlen fájdalmakat éltem át a szoptatás alatt, egyik gyereknél sem jött igazán a tej, szó szerint gyötrödtem és utáltam a szoptatást, de így is 3 hónapig gyötörtem magam vele. és tudom ha még egy lenne azzal is szenvednék hónapokat.
A másik hogy terhesnek sem igazán szerettem lenni. Ahogy nött a hasam egyre kevesebb dolgot tudtam csinálni, elsö terhességemnél meg sok probléma is volt. Habár a szülés meg a gyermekágyi idöszak egyszerü volt.
Viszont anyagilag sem szeretnénk több gyereket, mert imádunk utazni, és jól élni. Ahhoz hogy csak kevés lemondással tudjunk élni abba csak 2 gyerek fér bele.
Mert már az első se akar összejönni. Nem bírnám ki idegileg még egy ilyen időszakot. Jó persze, tudom, lehet a második hamar összejönne, csak én a jelenlegi helyzetemben ezt nem tudom elhinni.
2013. jan. 4. 10:03
Hasznos számodra ez a válasz?
2/16 anonim válasza:
Én ugyanezen okok miatt nem, mint amiket leírtál. A szoptatás nagyon fájt, tejem 10-20 ml volt 3 hónapon át, mellbimbó sebes, érinteni nem lehetett, minimum két hónapig. De a legeslegfőbb oka talán két másik dolog: Az egyik: nem tudom mi lesz 10-15-20 év múlva velünk, a gyerket fel kell nevelni, útjára kell indítani, így vagy úgy. És a régi jó életünkből már most nagyon sok minden hiányzik. Az én m.helyem megszünt, jó fizetésem volt sok éven keresztül.. most pedig munkát keresgélek. A másik oka pedig, hogy mi mindketten egy gyermeket szerettünk volna a férjemmel. Így egy lányunk van :)
2013. jan. 4. 10:10
Hasznos számodra ez a válasz?
3/16 anonim válasza:
Ennek több oka is van, de a legfőbb ok az, hogy nem tudom elképzelni az életemet több gyerekkel. Nekem a család úgy néz ki, hogy anya-apa-gyerek. Csak egy. És ezt egész életemben így gondoltam. És anyagilag sem lenne jó, így sem vagyunk könnyű helyzetben. A fiam ráadásul nem egyszerű eset, az első kb. fél év, szinte elviselhetetlen volt, főleg a nem múló hasfájás miatt. Szerencsére mára már csupa mosoly, 1 éves. Így vagyunk boldogok, hárman. :)
2013. jan. 4. 10:18
Hasznos számodra ez a válasz?
4/16 anonim válasza:
Ikreink vannak.
- szörnyű volt a terhesség
- az első fél évben csak feladatnak láttam, ez szörnyű érzés volt, soha többet nem akarom átélni
- Utána már élveztem a dolgot (kellett pár nagybeszélgetés hozzá férjemmel, anyukámmal), de az első három év azért kész bolondokháza volt :)
- mi is így tudunk jól élni. Nekünk fontos ez is, mivel nem jöttünk "jócsaládból" nem akarom azt mondani soha a gyerekeknek, hogy ezt most nem tudom megvenni, vagy hogy azt lássák rajtam, hogy nekik tényleg próbálunk mindent megadni, de magunknak nem tudunk semmit megvenni amire mi vágynánk.
2013. jan. 4. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
5/16 anonim válasza:
Mert úgy érzem, hogy 2 gyerekre elég a kapacitásunk, értem ezalatt a türelmet, időt, helyet (kicsi a lakásunk). Ráadásul semmi segítség a közelemben a férjemen kívül, a szüleim nem élnek, anyósom 250 km-re lakik, jön ő mindig, ha tud, de nem lehet csak úgy "ugrasztani".
2013. jan. 4. 10:32
Hasznos számodra ez a válasz?
6/16 anonim válasza:
Az egy szem kislányom is úgymond párkapcsolaton kívül született és ez a helyzet most sincs másképp. Egyedülállóként pedig nem mernék még 1 gyereket bevállalni. Egy segítségem van, heti 1x jár hozzánk egy eredetileg bejárónő, de gyerekkel kapcsolatos feladatokat is ellát és ennyi. Dolgoznom muszáj, úgyhogy mindent nekem kell egyedül. Nem tudom kire bízhatnám a kislányom, ha most lenne még 1 pici babám, munkahelyemről sem hiányozhatnék annyit, ha egyikük beteg. Ez most lehetetlen.
2013. jan. 4. 10:38
Hasznos számodra ez a válasz?
7/16 anonim válasza:
Attól érdekes a világ, hogy ennyire mások vagyunk, mi benne élő emberek. Én még soha nem mérlegeltem, nem osztottam szoroztam, hogy kiszámoljam, hány gyereket szabad vállalni, hallgattam a megérzéseimre, hogy jól csináljuk, minden rendben lesz, és szeretettel vártam minden új kisbabát. Soha nem éltem még át azt az érzést, hogy konkrétan tudom, nem akarok több gyereket, itt a vége. Nem tudom mikor fog ez eljönni nálam. Most várjuk a 6. babánkat.
2013. jan. 4. 10:48
Hasznos számodra ez a válasz?
8/16 anonim válasza:
6. baba? :) Ejha, nagy gratulációm!!!! :)
Mivel foglalkoztok, hogy anyagilag bírtok ennyi gyerkőcöt, ha megkérdezhetem? Mi nem élünk rosszul, de már előre rosszul vagyok mikor megyünk nekik ciőket, csizmákat, kabátokat venni évről évre... :))
2013. jan. 4. 10:51
Hasznos számodra ez a válasz?
9/16 anonim válasza:
Semmi extrával nem foglalkozunk:), férjemnek rendes szakmája van, tény hogy sokat dolgozik.
És igen, én is rosszul vagyok, amikor ruhákat kell venni nekik, de magvagyunk szerencsére (pedig nincs semmi segítségünk)
2013. jan. 4. 11:07
Hasznos számodra ez a válasz?
10/16 anonim válasza:
Jelen helyzetben a férjem miatt. Sokat dolgozik, mindig hulla fáradt és elég kevés türelme van a gyerekhez. Nagyszülői segítség nincs, így lazítani sem tudunk. Félre ne értse senki, nem egy taplóról van szó, imádja a fiát, rengeteget játszik vele, értünk él és dolgozik, amikor tud segít, de ha fáradt (és ez elég sűrűn van), akkor nyugodtan szeretne enni, újságot olvasni, TV-t nézni stb..vagyis azokat a dolgokat amit egy 2 éves mellett nem lehet. Nehezen tudom ilyenkor a fiamat kordában tartani,ő menne nyúzni az apját, próbálom visszatartani, erre még erőszakosabban akar menni, majd jön a cirkusz és vége a nyugalomnak. El sem tudom képzelni milyen lenne kettőt fékezni...talán akkor ha a fiam nagyobb lesz beszélhetünk kistesóról...Plusz mivel nincs segítségem én is ki vagyok merülve.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: