LÁNYOS ANYÁK! Ti azt nevelitek a lányotokba, hogy pénzes pasit kell "megfogni"?

Már megint egy siránkozó fiatalember, aki a gyk-n nyavalyog. Másik témáknál gyakrabban olvasni ilyeneket, de hogy a gyereknevelés témakörbe is beszivárognak, ezt nekem új.

Elkezded itt az anyukákat bűnbakká tenni azért mert nincs barátnőd? Nem lehet, hogy azért nincs barátnőd, mert nincs jövőképed, sajnáltatod magad, nincs semmilyen cél előtted, amit el akarsz érni, csak munkanélküliként (mert ugye a diploma nem ér semmit, nem az a probléma, hogy te nem kezdesz vele semmit)pengeted a gitárjaidat. Ahelyett, hogy a lányokra és az anyjukra fognád, hogy egyedül vagy, kezdj valamit magaddal!

Egyébként a kérdésre válaszolva nem nevelem a lányomba, ahogy belém sem nevelték, hogy pénzes pasit kell megfogni. Férjem sem gazdag, de tisztességesen dolgozik és nem siránkozott sohase azért, amije nincs, hanem tett azért, hogy megszerezze.

(lepontozásokat vállalom, ez a véleményem)

Nálunk a családban jár egy szállóige: "nem baj ha szereted, csak gazdag legyen" - természetesen ez csak VICC! Soha, senki sem gondolta komolyan.

Persze biztosan vannak ilyenek is (én is ismerek ilyet), de hidd el, sokáig nem lehet megjátszani a szerelmet. Egyébként pedig a pénzes pasik között is van olyan, aki csak a mellbőséget nézi... Szóval megtalálja zsák a foltját! Nyugi! Ha férfi vagy és amiatt aggódsz, hogy minden lány a pénzre hajt, fellélegezhetsz! A többség nem azt nézi!

Több olyan lányt is ismerek akinek nem számít, hogy mennyi a pasi pénze, csak legyen már végre normális...

Ne haragudj, de ha egy 24 éves fiatalembernek nincs állása, sem jövőképe, csak két gitárja, azzal tényleg nem kezd épeszű lány. Nem a fiú pénzébe kell beleszeretni, az sem baj, ha soha nem lesz pénze, mert olyan hivatást választ - pl. tanár vagy szociális munkás-, amivel nem lehet meggazdagodni. De ha 24 évesen az égvilágos SEMMIT nem csinál, csak a gitárját pengetve sajnáltatja magát, az igenis gáz, és a lehetőségeimhez képest én is megpróbálnám lebeszélni a lányomat egy ilyen pasasról.

Mi 18-19 évesen, érettségi után ismerkedtünk össze a férjemmel. Egyikünk családja sem vagyonos, nem tudták pénzzel támogatni az életkezdésünket. Ő mérnök, az átlagosnál egy picit jobb fizetéssel, és ügyfélszolgálatosként dolgoztam átlagfizetésért. Öt és fél éve vagyunk házasok, ez alatt "összehoztunk" két gyereket, egy panellakást hitelre és egy tízéves Suzukit. Mert önsajnálat helyett dolgoztunk. Így is lehet.