A nem tervezett babátokat is ugyanúgy szeretitek, mint a tervezettet?

Hogyne szeretnéd.Ugyanúgy fogod szeretni.

Szia nekem egy 1,5 éves kisfiam van,nem terveztük ilyen hamar de így alakult.A terhességkor nem volt semmi gond.Bár a szülés után depressziós lettem 3 hónap után enyhült,kb 6-7 hónapos volt mire elmúlt nagyjából.Nem volt egyszerű,de ettől függetlenül nagyon szeretem a fiam,és szerintem ha tervezett is sajnos depressziós lettem volna,több okból is.Ne aggódj biztosan szeretni fogod,csak ugye nehezebb a helyzetet úgy elfogadni,hogy nem te döntöttél erről hanem kész tények elé voltál állítva,ez a nehéz,persze ti döntötték el,hogy megtartjátok,de azért az már más,mintha arról döntöttetek volna szeretnétek még egyet.

Én nagyon nem terveztem, meg is voltam ilyedve de ö a mindenem már :) 3,5 hónapos.

Szerintem ez elgondolkodtató. Jó anya leszel, de nézz magadba és meditálj ezen egy kicsit. Ez a baba nem kérte, hogy lehessen. Mégis jön. Nem érdemli meg, hogy szeresd? Ha magadra haragszol, azt magaddal kell megbeszélned, megoldanod. Ez a pici semmiről sem tehet. De ezt a feszültséget még most kell elengedned, nehogy később gátja legyen egy jó kapcsolat kialakulásának. Javasolnék egy beszélgetést, szaksegítséggel, ha anyagilag és időben belefér.

Első gyereknél mindig nagyobb a várakozás.Hiszen még minden újdonság és izgalmas.A másodiknál nehezebb már mert ott van a tesó ami leköt.Nincs már idő egész nap pocakot simogatva ábrándozni.Mindemellett:amikor eldöntötted hogy megtartod őt attól fogva már ő is várt baba.Nekünk a 3. sikerült be ráadásul a második után 7 hónappal .És hát imádom őt is.Ettől ne félj meglátod és megszereted !