Ti érzitek néha, vagy gyakran, hogy idegbetegek vagytok a gyerekeitek mellett?
Nekem egy 2 és egy 5 éves fiam van, de már sokszor azt érzem, hogy idegroncs vagyok mellettük, az állandó hisztizésük, veszekedésük, kiabálásuk miatt.
Most délután már azért is kiabáltam a nagyra, ami nem is az ő hibája volt, és ez annyira bántja a lelkiismeretemet.
Nyugi! És ne kiabálj, hidd el, semmi értelme. Bár ezt szerintem tudod. És persze nem is mindig tudja megállni az ember. :-) Ha halkan mondod nekik, sokszor jobban figyelnek, és meg is teszik amit kérsz. Nálunk legalábbis ez van. A hisztit meg nem kell meghallani, tudom könnyű mondani, de legtöbbször hamar abbahagyják, ha nem figyelsz oda.
De a legfontosabb, hogy te legyél nyugodt, és határozott. Kitartás!
Sajnos én is dilis vagyok már. Sokszor már egy pirinyó hülyeségtől kiborulok, és ordítok...
Tudom nem kéne, nyilván nem is használ, de néha képtelen vagyok uralkodni magamon. Reménykedem, h javul a helyzet, ha már nem 24 órás műszakban leszek anya, hanem visszamegyek dolgozni és ott "kiürül" a fejemből a két gyerek (amúgy 4 éves fiú és 2 éves lány).
Első vagyok. Hát én a munkától nem várok csodát, de adja ég hogy attól még jobb legyen. Már átestem az idegességen szerintem, egész jól tűröm a dolgokat (kivéve ha tönkreteszik a munkám, mert dolgozom itthon mellettük, de már akkor sem kiabálok, csak belül, de ott nagyon :-) )
Mióta a nagylány (4 éves lesz szerdán) oviba jár, azóta kész futás a nap, és őszintén nekem egy nyűg az ovi is. A kicsik (egypetéjű fiúk) 2 évesek voltak augusztusban, együtt visszük a lányt oviba, meg haza autóval. Fárasztó. Még ha dolgozni is fogok....bár most még azért nehéz, mert nagyon kell figyelni a kicsikre az út mellett, veszélyes.
Na, kicsit eltértem a tárgytól.
Szóval még mindig azt mondom, hogy nyugi, neked!
Elég sűrűn. De én nem szeretem véka alá rejteni a nemtetszésemet. Tudom, nem helyes, hogy sokszor kiabálok, de így is sokszor olyan neveletlennek tűnhet egy idegen számára. Ő nagyon öntörvényű, nehéz rá hatni. Hogy csak egyet mondjak, az is probléámát okoz, hogy kabátot húzzunk indulás előtt, mondván, hogy ő nem szereti a kabátot. AMikor már ezredjére magyarázos el, hogy nagyon hideg van, meg fog fázni, blablabla, akkor már nehezen tűröm a makacsságot. Vagy pl hatodjára szólok rá, hogy húzza fel a cipőjét, mire ő villogó szemekkel rámnevet és eldobja a cipőjét. Na most legyél türelmes.
4 éves lesz farsangra, már több mint egy éve dolgozom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!