Miért szólnak meg sokan amiatt, hogy nagyobb korkülönbség lesz a gyerekeink között? Miért akar mindenki rábeszélni a 2-2,5 évre?

8-as vagyok.

Remélem nem értetted félre, amit írtam. Én csak a saját tapasztalatomat írtam le, de nem gondolom, hogy minden kis korkülönbségű testvérpár jó testvér és minden nagy korkülönbségű rossz.

8-as vagyok megint.

Egy kicsit szíven ütött, hogy valaki azt írta nevelés kérdése. A szüleim nagyon rendes emberek, nagyon jó nevelést kaptunk és nyugodt szívvel mondhatom, hogy jólneveltek lettünk mindketten. Nagyon szeretjük egymást a testvéremmel most felnőttként és a szeretet megvolt gyerekkorunkban is. Nem vagyunk rossz testvérek, de én egy korán érő lány voltam, Ő egy későn érő fiú. Én csak azt mondom, hogy mi nem tudtunk igazán együtt játszani, programokon részt venni. Lehet, hogy vannak családok, ahol egy 16 éves lánynak és egy 11 fiúnak tudnak közös programot kitalálni, de nálunk ez nem így volt. Nem hiszem, hogy a nevelés miatt. De azt sem gondolom, hogy ez akkora tragédia. Amikor pl. nagyinál voltunk az öcsém is és én is a velünk egykorú unokatestvéreinkkel játszottunk, de azért valamennyire mégis együtt voltunk.

Az utolsót nem a Te kommented miatt írtam, hanem valamelyik válaszban volt, hogy nevelés kérdése. Egyáltalán nem tartalak önzőnek, de igazad van, visszaolvastam és félreérthető. Az, hogy neked kényelmesebb az nem egy elítélő vélemény, hanem tény. Az viszont egyáltalán nem baj, ha valami neked kényelmes, vagy inkább kellemest kellett volna írnom. Ezért nem tartalak önzőnek, ahogy anyukámat sem tartom annak. Döntsetek lehetőségeitek és belátásotok szerint, úgy hogy a család egészének jó legyen. Ez mindig családfüggő. Annak sem látom értelmét, amikor valaki gyorsan szül még egyet, pedig nyomorognak, de Ő nem megy vissza a két gyerek között. Minden szempontot mérlegelni kell. Nekem sem lesz lehetőségem megvalósítani azt, amit valójában én idillinek tartanék, de próbálom a számunkra legjobbat kihozni a helyzetünkből. Másnak mást jelent a legjobb. Ne foglalkozz azzal, hogy mások mit gondolnak, mit mondanak. A Ti életetek, a Ti döntéseitek.

Sok boldogságot.

Kedves 15-ös! nem tudom, hogy miért ütött szíven, amit írtam, hogy nevelés kérdése, hogy milyen testvérek lesznek a gyerekek, hisz a te általad írtak pont az én véleményemet erősítették: "A szüleim nagyon rendes emberek, nagyon jó nevelést kaptunk és nyugodt szívvel mondhatom, hogy jólneveltek lettünk mindketten. Nagyon szeretjük egymást a testvéremmel most felnőttként és a szeretet megvolt gyerekkorunkban is."

Én csak azt szerettem volna írni, hogy nem pusztán attól lesznek jó testvérek a testvérek, hogy nagyon kicsi a korkülönbség köztük, hanem attól is, hogy szeretetre, elfogadásra nevelik őket a szülők (ahogy nálatok is). Mert nemcsak az első években kell jóban lenni egymással, hanem később is. Akik forszírozzák a kistestvért kis korkülönbséggel, azzal szoktak érvelni leginkább, hogy sokat tudnak majd együtt játszani a gyerekek. Ez igaz is, de nagyobb korkülönbség esetén is kialakulhat az a fajta kötődés, amitől jó érzés az, ha az embernek testvére van.

a 12-es válaszoló