Az anyukák vagy apukák kicsi gyerekükkel kapcsolatban miért szoktak időnként többes szám első személyben beszélni?
Nem zavar a dolog, csak megfigyeltem, hogy ez amolyan szokás. Nincs gyerekem, így nem tudom, ilyenkor milyen érzések vagy gondolatok miatt jön a szülők szájára a többes szám első személyes mondatszerkezet.
Kérdésemet az ihlette, hogy egy kedves ismerősöm nemrég anya lett és a következőt olvastam tőle egy közösségi oldalon: "Juhé, hasról hátra fordultunk :)" Az első kép, ami öntudatlanul beugrott, az az volt, hogy az anyuka meg a baba egymás mellett fekszenek és egyszerre fordulnak hasról hátra. Jót mosolyogtam, de persze tudtam, hogy csak a kislányról írt.
Azért lehet ez, mert kezdetben mindent együtt csinálnak? Gyakorló és gyakorlott szülők biztosan tudnának mondani erről pár sort. A válaszokat előre is köszönöm.
Szerintem nagyon idétlenek!!
Még csak 1 hónap múlva fogok szülni, de eddig sem beszéltem úgy, hogy 34 hetesek vagyunk, stb.
Mondtam is a férjemnek, hogy ha véletlenül elkezdenék ilyen idióta szavakat használni, hogy szopi, kaksi, meg nő a fogunk, akkor legyen olyan kedves vágjon nyakon.
azonosulás . igen és mindent együtt . gondolj bele össze van zárva az édesanya a gyerekkel babával mindegy hogy nevezzük és amilyen az egyik napja olyan a másiké is . nyílván próbálja jobbá tenni mert azáltal az övé is jobb lesz mókáznak és ennyi.
időnként én is szoktam de úgy vagyok vele hogy akinek bántja a fülét az biztos nem volt még édesanya. nem kell elvakultnak lenni hogy valaki igy beszéljen de az is normális ha nem igy beszél hogy ma 2x kakiltunk stb.
megbocsájtható "bün" amin sajnos sokan kiakadnak.
Nekem nem bántja a fülem, illetve jelen helyzetben a szemem, csak szokatlan számomra. Nyilván azért, mert nem vagyok szülő.
A doktor bácsis jó felvetés, tényleg, vannak felnőttek, akik más gyerekekkel is többes számban beszélnek.
Sok kisgyerekes szokott így beszélni, én is azt gondolom amit az egyik hozzászóló, hogy még nagyon sok időt töltenek együtt, mindent közösen csinálnak, biztos ezért szoktak mindent többesben mondani.
Mondjuk erről jutott eszembe, hogy én is jót mosolyogtam magamban amikor hozták vissza ismerőseink a kölcsönkapott rugdalózókat és anyuka mondta, hogy "kinőttük". Igen, valószínű a szülőknek már jó pár éve nem a mérete. :)
Nem zavar, csak akkor fura amikor már nagyobb (mondjuk 5-6 éves) gyerekről beszélnek ugyan így. Azon sem vágnék eret, csak az azért már tényleg fura nekem.
én is így gondolkodtam amíg nem volt gyerekem,de azután már én is mondtam olyanokat amin egykor kiakadtam :D
ilyen pl:amikor ezt mondtam: végre kijött az első fogunk! de azért igyekszem elkerülni én is,hogy így beszéljek.
a túl becézett szavak sem tetszenek,de pl a szopi szerintem nem olyan dúrva..! én sem azt mondom,hogy: na,akkor most megszoptatom,hanem azt,hogy: elmegyünk szopizni
Kedves 2. válaszoló. Majd meglátod, ha megszületik az édes kisbabád, akkor kakilni fog és nem szarni, büfikézni és nem böfögni, szopizni és nem szopni, pukizni és nem fingani.
Kedves kérdező!
Én sem gondoltam soha, hogy fogok többesszámban beszélni, nem is nagyon szoktam, de néha előfordul. Szívből kívánom neked, hogy majd tudd meg milyen érzés.
Köszönöm a jókívánságot! :)
Majd ennek is eljön az ideje. Mármint a családalapításnak.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!