Nem igazán tudom, hogy mit tegyek, de senkivel nem tudom megbeszélni mert kényes családi dolog?
Tudod én is nagyon jóban vagyok az anyukámmal, és ha megérezném, hogy iszik, az első alkalommal szóvá tenném. Nem csak a gyermekem miatt, hanem az anyukám miatt is.
Ha annyira jóban vagy vele, nem is értem ezt a megalázós dolgot. Inkább az a megalázó, hogy a wc fölött görnyedve hány.
Mondhatjuk, hogy bízol benne annyira, hogy szerinted nem inna, mikor nála van a lányod? Ha te nem lennél ott, maradéktalanul megbíznál benne, nem jutna eszedbe, hogy mi van, ha mégis? Nem szeretnék nyilatkozni arról, ott hagyd-e vagy sem, csak elmesélném a mi történetünket.
Anyukám elkezdett inni. Nekem még nem volt gyermekem, de testvérem úgy volt, mint te, nem akart vele erről beszélni. Ő nem hagyta rá emiatt a gyerekeket, bár amikor ott voltak nála (együtt) sose ivott. Én sokat beszélgettem anyukámmal, miért csinálja, segítsünk együtt a problémákon, stb. Voltak ígérgetések is (én soha többet...), tagadás is (én nem is...). Egyszer már nem laktam otthon, mégis elmentem váratlanul, részegen találtam otthon. Nem ismertem szinte rá, egy tökéletesen rendezett 50-es rokkant nyugdíjas ugyan, akinek látszólag rendben volt az élete, tökrészeg volt. Bár másnap nem emlékezett rá, akkor elmondta, mik bántják: hogy én elköltöztem, hogy a testvéremnek már családja van, és olyan keveset hagyják rá a gyerekeket. Mindegy is, megvolt a probléma, amiért iszik, kezelni kellett volna. Sajnos nem sikerült időben, megfelelően... 54 évesen meghalt, az alkohol miatt. Ez nyilván egy szélsőséges eset, nem akarok olyan nagyon rád ijeszteni, de komolyan mondom, foglalkozzatok a dologgal és igenis beszéljetek erről! Sokat, és ha kell, kérjetek szakembertől is segítséget. Aki titokban iszik, és hánytatja is magát, akinél többször előfordul ilyen, az már alkoholista. Nem fog megállni csak úgy, ha nem beszélnek vele a problémáról.
Kedves 5-ös! Nagyon sajnálom, ami anyukáddal történt... És igazad van, nem tudnék nyugodt lenni.
Köszönöm szépen, hogy megosztottál velem egy ennyire személyes történetet, hálás vagyok érte. Muszáj lesz beszélnem vele, a saját érdekében is. Csak annyira nehéz ez.
Rengeteget gondolkodtam az okokon, de nem jutott eszembe semmi.. Talán csak az, hogy ő mindig mindenben a legjobbat akarja nyújtani, a maximumot kihozni minden helyzetből. Nekem sokáig példakép volt, ahogy nevelt minket, ahogy hihetetlen szarkazmussal kezelte a lehetetlen helyzeteket. És most nagyon fáj a felismerés, hogy "beteg".
Általában pont az ilyen emberekkel történik meg az ilyesmi, akiket még a legközelebbi családtagjaik is hihetetlenül erős személyiségnek tartanak, aki mindig minden helyzetből a legjobbat hozza ki, mindenki mást ki tud húzni a gödörből stb. Az ilyen "erős" embereknek sokszor le kell vezetniük valahol a feszültséget titokban, és ez a legtöbbször alkoholfüggőségben nyilvánul meg. Ezek azok a fajta alkoholisták, akikre egyébként nyugodtan rábízhatod a gyereked (nem azt mondom hogy bízd rá ténylegesen, én sem merném), mert biztosan nem fognak inni olyankor, amikor ezzel bárkinek is kárt okozhatnak, nem kötekednek, nem veszekednek, nem csinálnak nagy hülyeséget részegen, csak titokban, éjszaka isznak, amikor senki nem látja.
Tapasztalatból tudom.
Figyelj oda anyukádra nagyon és próbáld kipuhatolni, hogy mi elől menekül az ivásba.
Köszönöm! Amit leírtál, teljesen ráillik... És valószínűleg már régebb óta van ez, mint gondoltam. Most kezdem összerakni a mozaik darabkákat..
Remélem, elég lesz Neki a mi (család) segítségünk..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!