Nem lépi át kissé az edző a hatáskörét?

Szerintem túllépi a hatáskörét. "Vagy a szakkör vagy a verseny?"?!? Nem hiszem hogy egy edző állíthat ilyen választás elé egy anyukát és fiát... Kirakhat edző valakit azért mert mást is csinál a gyerek?

Én nem sportolok hivatásosan, így nem tudom hogy ezek a dolgok hogy működnek, de így laikusan: ez nem normális.

Meg a cipős beszólása... Semmi köze hozzá!

Ha a fiad tudja és bírja mindkettőt csinálni, akkor csinálja. Ehhez az edzőnek semmi köze.

Kíváncsi vagyok mások véleményére is.

Én szerintem ez nem normális hozzáállás az edző részéről.

Az edzőnek ez egy projekt, és a fiad az eszköz hozzá. Neki az az érdeke, hogy versenyeken eredményesen szerepeljen, nem célja, hogy hobbi elfoglaltságot nyújtson. Gondolom valóban sok munkája van benne, és nem akarja félgőzzel csinálni.

Ilyenkor viszont valóban elfelejtik, hogy a gyerek akarja-e azt csinálni, és hogy nem egy gép. Szóval az edző a saját érdekeit próbálja érvényesíteni. Nem kell szégyellősködnöd, ha a szerinted a gyerek érdeke más. Ha úgy érzed, nyugodtan mond meg neki, hogy ez sok a fiadnak. Neked kell eldöntened, és nem az edzőnek, hogy a sport a gyerekkor rovására megy-e, vagy sem.

Privát vélemény, de én elhoznám onnan. Inkább elvinném egy olyan helyre, ahol a sport miatt foglalkoznak vele, és nem a verseny eredmények miatt.

Én valahogy más szemmel látom ezt a dolgot, én igazolt sportoló voltam, versenyekre jártam. Vívtam.

Most valamit el kell döntened, mit akartok a gyerekkel.

Azt, hogy esetleg versenyszerűen, igazán sportoljon, vagy héba-hóba tingli tangli edzésre járjon.

Végigolvastam, de nem derült ki, hogy hány éves, vagy mégis átsiklottam felette..

És igen, ha nyár óta készülnek egy versenyre, akkor a fiadnak azt végig kell csinálni, és igen, áldozatokat kell hozni.

Ha úszó akar lenni, és nagyon sikeres, akkor melózni kell azon ezerrel.

És igen, áldozatokkal, lemondásokkal jár.

Az edzőt sem szabad cserben hagyni, ha már rég óta jártok, a verseny után mehet az a szakkör, ha akarja, de dönteni kell merre tovább. A versenysport mellé igen, nem sok minden fér.

Én már csak tudom, és igen, boldog gyerekkorom volt, még ha a pástról, edzésről, versenyekről szólt "csak".

Nekem sosem erőltették, én akartam. :)

Utolsó vagyok, a versenysport nagyon sok mindenre megtanít, kitartás, akarat, és a fiad is megtanulja, hogy igen, le kell mondani sokszor sok mindenről.

Üljetek le, beszéljetek a távoli jövőről, és döntsétek el, merre tovább. Ha úszó akar lenni, akkor az az első, mindenek felett, ha meg más felé kacsingat, akkor az úszó karriert nem kell erőltetni.

De ha úszó, akkor meg kell tanulni lemondani...akár a dráma óráról is.

El kell dönteni ebből az írásból nem derül ki hogy élvezetből csinálja pusztán az úszást (oké hogy tehetséges és versenyeket is nyer mellesleg) vagy pedig KOMOLYABB célotok van ezzel.

Jól írták előttem, ha versenyszerűen sportol mert tehetséges mert sokra viszi mert ez lesz egy nagyon fontos része az életének akkor valamit valamiért és a sikeres előmenetelhez le kell mondani pl. a szakkörről ha így van.

Én nem versenyszerűen úsztam "csak" élvezetből, mert 7-8-9 évesen bennem is láttak fantáziát és megkérdezték a szüleimet hogy merre hogyan tovább, ők amellett voltak hogy inkább másfelé IS orientálódjak, és jártam zenére meg más sportra úszni is de "csak" úgy mozgás szempontból.

Ha versenyszerűen űztem volna, akkor az edző a második anyám/apám és igenis van joga beleszólni az ilyesmibe hogy ha más elveszi az energiát-időt az edzéstől.

Ezt az öltöztetés mibe járasd a gyereket témát kicsit gáznak érzem, ehhez szerintem semmilyen esetben sincs köze.