Második terhességedet másképp élte meg a párod?

Sajnos nem csak a férjem, de én sem tudtam olyan kitüntetett figyelemmel kísérni már a második terhességemet, mint az elsőt.

A vizsgálatokra nem tudott a férjem elkísérni, a szülésfelkészítőt is egyedül jártam végig (nem ugyanabban a kórházban szültem, mint az elsőt).

De tényleg sokat dolgozik!

A szülésnél ugyanúgy ott volt apa is, de most majdnem rosszul lett, mert olyan gyorsan történtek a dolgok!

Nem volt az a meghatódás már a szülőszobán sem, mint az elsőnél...

Azóta már 4 hónapos a picurunk (a nagy 23), szépen elvagyunk, de azóta már a nagyobbamat sem féltem és óvom annyira, pedig ezt nem gondoltam volna.

Nálam ez a harmadik terhességem, lassan mindenórás vagyok. Az első gyermekem nem közös, ezért a második terhességem is csodálatos volt, kitüntetett figyelmet kaptam. Most a második közös babánknál részemről már nincs olyan lelkesedés, nyűgös a terhesség, szeretnék már túl lenni rajta, sokat aggódom az anyagiak miatt, mert jön a tél. A férjemtől kevesebb figyelmet kapok, bár mindenben segít, ha megkérem, de igen, az Ő lelkesedése is kisebb volt. Talán most kezd izgulni. Naponta többször felhív a munkahelyről:Hogy vagy? Megyünk? A picire rettentő kíváncsi, mert a kislányunk kiköpött mása. Hosszú fekete szempilla, őzike szemek... Kicsit szerintem most is azért izgul, hogy rá fog-e hasonlítani a picink.

Most kezd lelkesedni újból.