Hogy viselkedjünk a kolléganővel akinek mégsem lett kisbabája?

huhhh, nem lehet egyszerű neki... nagyon nehéz megmondani, hogy mi lenne jó, mert ez nagyban függ az ő személyiségétől is.

Amikor én mentem vissza dolgozni (én a férjemet vesztettem el, kicsi gyerekkel maradtam egyedül) akkor mindenki kifejezte a részvétét és elmondták, hogy ha szeretnék beszélni róla, akkor egyetlen szavamba kerül, de nem akarnak tolakodni és kérdezősködni.... Nekem ez nagyon jól esett. Akivel akartam, azzal bármilyen részletesen meg tudtam beszélni a dolgot, a többiek meg nagyon toleránsak voltak. Talán az volt a kulcs, hogy azt éreztették, hogy bármi is történt, ott a helyem a csapatban....

Remélem tudtam segíteni.

:(

Sajnos nekem is volt iylen kolléganőm, több év próbálkozás után a 6. hónapban ment el neki....:(

amikor 2-3 hónap múlva visszajött, voltak b.unkók akik elkezdték kérdezgetni, h "na mi lett a babával?", de többen odamentek és kihívták a "kedves" kolléganőket, felhomályosítani, h nem kell ebből nagydrámát csinálni, elég ez neki bőven. 3-4 hét múlva kezdett először ő beszélni róla. Elmondta, h a dokik se tudták pontosan mi volt a baj, elhalt. Azzal vigasztalta a dokija, h bár uh-val majdnem mindent ki tudnak szűrni, és 100%os is volt minden eredmény, a baba lehetett attól még beteg, és a "természet" közbeavatkozott. Ebben a hitben hagytuk mi is.