Csak engem ráz ki a hideg ha a gyereknek az akaratosságát dicsérik? Ez komolyan egy pozitív tulajdonság?

Az,hogy a gyereknek van akarata és ki is nyilvánítja az nem egyenlő azzal,hogy rossz,de logikus,hogy ha ki tud állni magáért és nem egy olyan gyerek,hogy megfogják leteszik ott marad,soha semmi rosszat nem csinál,semmi csínyt,sem a kamaszkorban sem felnőttként nem igazán fog érvényesülni hacsak nem változik meg.Itt most nem arról van szó,hogy a gyerek neveletlen,hisztis és kezelhetetlen,hanem a gyerek határozottsága,magabiztossága a lényeg.Ez lányoknál azért más egy fiú a legtöbbször mindig "nehezebb" eset.Kisfiam már 6-8 hónaposan tudta mit akar,de ez nem azt jelenti,hogy akkor szét tárom a karom és azt mondom,ő akaratos nem lehet nevelni,nevelni kell ez biztos és sokat foglalkozni vele, a pozitívum az,hogy agyereknek a fejlődésben lévő személyisége lehetőséget ad majd nekia későbbiekben,hogy ne legyen birka és ne nyomják el,tudjon majd érvényesülni.

Még annyi,hogy nagyon kedves,jólelkű és érzékeny kisfiú.

07:08- as,akkor hasonlo gyerkoceink vannak,en irtam a hosszut.akaratos,de nemvnevelhetetlen,pusztan tobbet kell fegyelmezni,ewetleg mas modszerekkel,mert a vegsokig elmegy,neki legyen igaza.ha rosszalkodik,azert bunti jar es utana bocsanatot ker.

igen bármeddig elmegy,épp ezért kell következetesnek lenni,ha rossz akkor büntetés jár,bár az enyém még csak 16 hónapos,de tudja ha felemelem a hangom(nem kiabálok) akkor rosszat csinált és abbahagyja

lányom akaratos és hisztis ,de ezt én csöpet se veszem pozitivumként ,de tul mujának sem szeretném látni . ketö közé probálom terelni .