Szerintetek ez igy helyes lenne?

Jon a hosszuhetvege, a ferjem meg szabin lesz a jovo heten. Van egy 20 honapos lanyunk. Ugy volt, hogy lemegyunk egy par napra anyamekhoz, akik 220 km-re laknak tolunk, de ugy nez ki, hogy pont a jovo heten leszek a termekeny idoszakomban, es mivel tesot szeretnenk, nem gondolom, hogy az a legidealisabb, ha anyameknak vagyunk. Ezt o is abszolut megertette, sot felajanlotta, hogy egy par napra vigyuk el a gyereket, es vegre ki tudjuk pihenni magunkat, valamint nyugodtan koncentralhatunk a "babagyartasra". Nyilvan nem eloszor jott szoba az hogy egy par napot ott legyen veluk, de a ferjem eddig elzarkozott teljesen, mondvan hogy kicsi meg, nem beszel, pelenkas stb stb. Tegnap ismet felhoztam a tmat, eloszor nagyon vonakodott, de lattam rajta hogy neki is jol esne pat nap pihi, vegul ot perc mulva meg is kerdezte, hogy hogy gondolnam. elmondtam hogy mondjuk vasarnap elvinnek, kedden meg erte mennenk, ott aludnank egy ejszakat mi is, aztan szerdan haza. Beleegyezett, azt mondta ez igy megoldhato. Azt azert megjegyzem, soha senkinek nem "passzoltuk " meg le a gyereket, mert magunknak szultuk nem nagyiknak meg ilyesmi, de a gyerek imadja a nagyszuleit mindket oldalon, es nem az a bujos, csimpaszkodos hianyolos fajta, szoval barki konnyeden ki tudja elegiteni a szuksegleteit, nincs szuksege ahhoz kifejezetten rank. Tokeletesen le tudja kommunikalni mire van szuksege attol fuggetlenul hogy nem beszel meg ugy. Szoval arra gondoltam meg lehetne oldani, de ma reggel ugy ebredtem fel, hogy nem nem nem kizart, nem megy sehova. Miert van bennem ez az erzes? onzonek gondolom magam, amiert egyaltalan megfordult a fejemen hogy alig ket napot nelkulunk toltson.

Ti mit tennetek egyaltalan? El mernetek engedni?