Mit tehetnék, ha mégis terhes vagyok? Ti hogy döntenétek ebben a helyzetben?
Barátommal megszakítással védekezünk, soha nem megy el bennem. Soha nem is volt gond, azonban most pár napja késik a menstruációm és nem is érzem, hogy meg fog jönni. Két napja pedig hányingerem is van naponta elég sokszor, néha olyan kajáktól is, amiket megkívánok és szeretek (hányni sosem szoktam).
Nem hiszem igazán, hogy terhes lennék, de mit tegyek, ha mégis? Én nagyon szeretnék már babát, a párom sincs a gyerek ellen, de a körülmények most nagyon nem teszik lehetővé. Szüleimmel élünk egy albérletben, mindössze egy szobán osztozunk a párommal (szeretnénk különköltözni, de nincs rá pénz), a másik gond, hogy a páromnak munkája sincs egy jó ideje. Keres, jelentkezik, de vagy vissza sem jeleznek, vagy elutasító a válasz. Az én fizetésem kevés ahhoz, hogy albérletbe menjünk és még meg is éljünk belőle, a gyed pedig még kevesebb lenne. Elvetetni nem lenne szívem, bele is halnék, ha meg kellene tennem. Ti mit tennétek?
10-ik vagyok. Látom, amióta elkezdetem a válaszírást, azóta sok válasz érkezett... Egyetértek azzal aki azt írta, hogy miért kell szapulni a másikat. Mindenki követhet el hibákat, amelyekről később kiderülhet, hogy életed legjobb dolgát adta.
Nem baj a rossz időzítés, én is hiszem, hogy ha csak a munkanélküliség az oka, akkor örülni fog a párod.
Nagyon egyet értek Veled, hogy a babát ne öld meg. Én is sokat gondolkodtam, hetekig sírtam és aludni sem bírtam, féltem, hogy mihez kezdek egyedül.
De nem bántam meg. Gyönyörűséges kisfiam született és ahogy Rá nézek érzem, hogy életem legnagyobb ajándéka, még akkor is, ha egyedül maradtam Vele.
Ha a szüleid segítenek, akkor pedig minden rendben van :-) a legfontosabb, hogy nem maradsz egyes egyedül. Nekem is sokat segít az Anyukám. Még valami, az abortuszhoz kell egy "erő" (nevezzük erőnek), ami nem mindenkiben van meg. Egy visszafordíthatatlan dolog...
"Én nagyon szeretnék már babát, a párom sincs a gyerek ellen"
aztán meg az írod, hogy boldogtalan lenne az időzítés miatt. Nem értem, ha te babát vársz, akkor ő miért is ne tudna kezdeni a munkahelyén?
Nem szapulni akarom a kérdezőt, sem a párját, de nekem ez a pasis nyafogás nem tetszik. Szexelnek, megszakítással "védekeznek", akkor ne csodálkozzon, ha gyerek lesz belőle. Miért mindig csak a nők viselik a felelősséget? Az "apuka" könnyen dönt és mondja azt, hogy abortusz, neki nem kell megalázó procedúrán átmennie, nem az ő méhét kaparják ki.
Drága kérdező! Igenis tessék elmondani a párodnak, akár a sejtést is, hogy terhes vagy. Felnőttek vagytok, párkapcsolatban, beszéljétek meg.
Köszönöm a bíztató szavakat!
A védekezést én választottam így még régebben. Korábban gyógyszert szedtem, addig nem volt szükség másra. Aztán abbahagytam. Egy időben (akkor még a páromnak is volt munkája) úgy voltam vele, hogy ha jön a baba, akkor hagy jöjjön, örülnék neki. Aztán ez így maradt (sosem volt belőle gond). Gyógyszert nem akartam már elkezdeni szedni, mert jövőre mindenképp terveztem, hogy elkezdünk próbálkozni baba ügyben.
Munkát bármilyet elvállalna, ősztől lehet az én munkahelyemre is be tudnám vinni.
Magunkra soha nem hagyna minket, ebben biztos vagyok. Abban is, hogy szeretné a babát tiszta szívből és jó apa lenne. Mondta is többször, hogyha lenne lakás, meg biztos munka, akkor tőle már most is lehetne gyerek. (Csak sajnos egyik sincs) Valahogy mégis jobban érezném magam, ha tervezett baba lenne. Úgy érzem, mintha csapdába kerülne így és azt nem akarom. Tudom, hogy a környezetem is (szüleimet leszámítva) hülyeségnek tartaná, ha most gyerekünk lenne.
Tesztet mindenképp csinálok. Egyelőre még lehet a stressz miatt késik (az elmúlt két hétben nagyon sok volt belőle)
Kívánom, hogy úgy sikerüljön kijönnötök ebből a dologból, ahogy ti igazán szeretnétek =o)
Kíváncsi vagyok a teszt eredményére =o)
Na, ugye, látod, hogy végiggondoltad a dolgaidat!
Nem kilátástalan a helyzetetek, sőt!
Így, amiket a kommentedben leírtál, teljesen más az egész szitu. Neked van munkád, neki is lesz, a szüleid segítenek, talán, mire megérkezik a baba, külön albérletben lesztek.
Mondd el a párodnak, hogy késik, beszéljetek a lehetőségekről, bár én azt hiszem, ha baba van nálatok, az bizony megszületik.
A teszt eredményét írd meg! :)
Nem teszteltem, de nincs baba. Reggel megjött.
Megkönnyebbültem, de szívem mélyén mégis csalódott vagyok :(
Szia!
Nem tudom, mit írjak. Gratulálok? :)
Érthető, hogy csalódott vagy, hiszen félig-meddig már beleélted magad, készültél a "nagy beszélgetésre".
Nyugodj meg most már, nincs semmi gond.
De azt a megszakításos módszert felejtsétek el. Vagy gyógyszer, óvszer vagy akkor ne is védekezzetek és akkor jöhet a baba tervezetten.
További szép napot! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!