Ti mit csinálnátok két kicsivel mögöttetek párkapcsolati gondok esetében?

KÖszönöm a válaszokat,tényleg hasonló a szitu a 3dik válaszolóhoz.

Amikor az első fiúnk megszületett már mi 10éve együtt voltunk,ebből 6éve együtt éltünk,szerettük egymást,de már nem szerelem volt.Előző évben vettünk lakást autót stb..szóval mentek a dolgok,boldognak hittük magunkat.A gyerek miatt házasodtunk össze ,mondván,legyen törvényes(azóta már bánom..de ez van..) nem volt még az első gyerek egy éves mikor jött a második baba, szerettük is volna.Voltak mindig súrlódások,de akkor még nem volt elhidegülés..de már így utólag vissza gondolva tényleg már sokkal régebben kapcsolnom kellett volna dolgokkal,hogy mennyire nem tudok a férjemre lelkiekben semmiben számítani. aztán a nagy 2éves volt,a kicsimegszületett és észre vettem mennyire máshogy kezeli a két gyereket.Az első mindig is problémás alvós volt és anya komplexusos-még ma is,a másdoik ugye szabadabban lett már nevelve-nem lett annyit felkapkodva,áldott jó alvó és teljesen más személyiség,és rögtön feltűnt mennyit foglalkozik vele az apja.

Most 4 és 2éves lesz a kicsi,de teljesen máshogy kezeli a két gyereket.Amíg a nagyot leordítja egy egy pillanatban,adott esetben fizikailag is kap-megüti,vagy meghúzza fülét,mert nem hallgat,vagy szájon vágja stb, addig a kicsire nem szól és nem viselkedik így.Épp ma kérdeztem miért teszi ezt közölte a másik is kapni fog ha 4évesen így viselkedik.

Nem foglalkozik velük apaként egyáltalán,nem játszik velük szinte sosem,pedig iszonyatosan vágyakoznak rá...MAikor ez a barátom,szintén fb bejelölt elkezdtünk levelezni,ő külföldön él, egy problémás-pánikbeteg stb a nő-a menyasszonya,próbálja elhiztetni magával,hogy ez neki jó,de láttom és érzem és vannak elszólásai,hogy ez nem így van.15évvel ezelőtt ő nagyons zeretett és szeretett volna kapcsolatot,de én akkor gyerek voltam,de nagyon szerettem,de 15-16évesen ő már 19volt,nem akartam vele járni és ezt tudtára is adtam,bár nagyon szerettem,de inkább afféle testvéri szeretete érzetem akkor.Ő azonban eltűnt ezek után egyik pillanatról a másikra és nem is találtam meg..most meg feltűnt és hihetetlen érzelmek jöttek fel.első levelezésünk után kiderült haza utaznak és nagy nehezen de össze tudtunk egy talit rendezni..sosem volt még ilyen,sírva váltunk el egymástól,pedig a csak a múltbéli dolgokon nosztalgiáztunk.Tudja,hogy milyen szituban élek,találkozott a gyerekeimmel,kb 1órát látta őket,egy óra alatt többet játszott gyerekként a gyerekeimmel ,mint a saját apjuk..egyszerűen hihetetlen volt látni és mondta is,hogy imádja a gyerekeket, az a férjemről nem mondható el,sőt egy veszekedés alkalmával megkérdeztem miért nem tudja elviselni a sajátjait és közölte,azért mert ilyenek..szóval csak nyelek..a másik sráccal keveset tudok beszélni,heti egyszer kb,azóta hirtelen neki is rengeteg munkája van,és azt hiszem elment a kapcsolatunk túl érzelmi irányba.Bár egyik részről sem lehet szerelmet nyilvánítani csak nagyon erős érzelmeket,amit én mondtam is neki, és ő is ,de inkább csak elszólásokban..,mert azt érzem védekezik a 15évvel ezelőtt tett dolgaim miatt,de amúgy meg szenved is egyben.

Legutolsó levelemben elmondtam neki a panaszomat,hogy milyen keveset tudunk beszélni és miért nem hagyja,de ő annyit mondod,,hogy kér egy kis időt,hogy rendbe szedje a gondjait és egyenesbe kerüljön.

Ez azért furi,mert nem rázott le ,nem bántott meg,de igazán nem tudom őt sem mit akar,de az is igaz 15év után 2.5hónapja ismertük meg egymást újra és neki két gyerekkel kell engem elfogadni,és ez felelősség és nem húzhatom rögtön bele semmibe,nem is akarom,egyszerűen csak szeretem és rájöttem szerettem én akkor is,csak gyerekként nem úgy éltem meg..a férjem tud róla, volt vitánk vele,próbáltam elmondani neki ezeket,megbeszéltünk dolgokat,de nem tagadhatom le,hogy másak az érzéseim..szóval itt még nem tudok semmit érdemben nyilatkozni,most csak szenvedek ,mert várok a srácra,mert időt kért,de munkahelyi gondokra hivatkozott,hogy esik szét az élete,de nem értem,hogy ehhez velem mi köze és miért nem tud velem beszélni..miért nem férek meg a munkahelyi gondok mellett..,de az az problémám,hogy túl nagy érzéseim vannak miatt a és ha túl sokáig húzza az érzéseimet,azt hiszem elköszönök tőle,mert én sem akarom kínozni magamat..és szeretem ha őszinték velem.Most viszont nem ezt érzem..