Mit csináljak hogy anyukám megértse egyedül akarom nevelni a kislányomat!?

Nem fogja soha megérteni,hogy Ő a Te lányod,nem az övé,Neki "csak" a nagymama szerepet osztották.

Persze nem mondom,hogy felesleges lenne leülni és megbeszélni Vele,hogy "Anyu,az van hogy..." ,de ne keseregj el,ha Ő ezen fog felháborodni! Vannak ilyenek,Apósom is közéjük tartozik...

Ha sehogy nem megy,akkor jobb ha megpróbáltok saját kecó után nézni,ha mást nem,albérletbe,de most hogy vissza hozták a szocpolt,megpróbálhatjátok megigényelni,és abból egy kisebb házat venni.

Sok sikert!!

Üdv: 3 lányos,10hkm

Sértődés nélkül, nehezen. Mondd talán azt neki mikor túl olyan, hogy élvezze az unokázást azaz játszon vele és szeresse. Erre van szüksége a kicsinek tőle.

Vagy, hogy ő már felnevelt x gyereket és most te szeretnéd ezt megtenni a saját értékrendednek megfelelően.

Szerintem az összes anya, anyós ilyen.

Az én gyerekem az én felelőségem, van hogy ezt mondom, mikor már ideges vagyok.

Valami ilyesmit mondanék neki:

"Te vagy a világ legszuperebb anyukája és nagymamája, és remélem, megértesz most engem. Te már felneveltél x gyereket, megvolt a lehetőséged babázni, gyereket nevelni. Nekem ez az első lehetőségem, ne akard ezt tőlem elvenni. Tudom, hogy jót akarsz nekünk, de én azt szeretném, ha akkor és annyit segítenél csak, amikor és amennyit én kérek, nem többet. A többi esetben engedd, hogy én lehessek a saját gyerekem anyja, neki is szüksége van rám, az anyjára is. Te pedig továbbra is a nagymamája leszel. Próbáld magad beleképzelni az én helyzetembe, te szívesen lemondtál volna a gyereke(i)dről a nagymama javára? Ugye nem? És ne hidd, hogy hálátlan vagyok, nagyon is hálás vagyok azért, hogy nálatok lakhatunk, és mindig számíthatok a segítségedre. Légyszíves ne veszekedj velem, ne sértődj meg, mert ez nekem nagyon fáj, már eddig is sokat sírtam miatta."